2015. július 1-jén, magyar idő szerint hajnali 2 órakor ismét szökőmásodpercet kell időszámításunkba iktatnunk. Legutóbb három évvel ezelőtt, 2012. július 1-jén került sor hasonló lép(tet)ésre.
2015. július 1-jén, szerdán, magyar idő szerint hajnali 2 órakor ismét szökőmásodpercet iktatunk időszámításunkba. Az eseményre a koordinált világidő (UTC) szerint éjfélkor kerül sor, de mivel a közép-európai nyári időszámítás (CEST) 2 órával előrébb jár, a nevezetes pillanatban nálunk már hajnali 2 órát mutatnak időmérőink. Legutóbb 3 évvel ezelőtt, 2012. július 1-jén került sor hasonló lép(tet)ésre.
Az intézkedés tulajdonképpen olyan, mintha az általunk használt polgári időt egy másodpercre megállítanánk, ill. óráinkat egy másodperccel visszaigazítanánk. Erre azért van szükség, hogy a mindennapjaink során használt idő igazodjon a Föld tengely körüli forgásához. Eredetileg a másodperc a Föld tengely körüli forgásából származó napnak, azaz a Nap két egymást követő delelése között eltelt időnek a 86 400-ad részét jelentette. A másodperc jelenlegi definíciója – 1967 óta – azonban már atomfizikai alapokon nyugszik. Ez utóbbi meghatározás – történeti okok miatt – a Föld forgásának egy olyan sebességén alapul, mely a 19. században, 1820 körül volt jellemző a valóságban. A Hold és – kisebb részben – a Nap gravitációs hatása következtében fellépő dagálysúrlódás miatt azonban folyamatos lassulás figyelhető meg bolygónk forgásában. Ennek következtében az atomórákkal mért, atomfizikai definícióra alapozott pontos időhöz képest a Földünk forgásán alapuló idő – mivel ennek másodpercei a forgás lassulása miatt egyre hosszabbá válnak – állandóan késésbe kerül. A lemaradás mértéke jelenleg mintegy 1/3 másodperc évenként, így kb. háromévente szükséges a kiigazítás. (Ez a mérték azonban rendkívül változó és előre nem jelezhető, az ezredforduló előtti évtizedben nagyjából másfél évenként kellett szökőmásodpercet beiktatni, 1999 és 2006 között viszont 7 évig egyáltalán nem volt szükség rá.) A szökőmásodpercekkel korrigált UTC 1972 óta működik a világon egyetemes időrendszerként – azóta most már a 26. extra másodperc beiktatására kerül sor -, de napjainkban több kritika éri elsősorban azért, mert a hosszú távon előre nem kalkulálható másodperc-korrekciókra a technikai fejlődéssel párhuzamosan mind több eszközt kell felkészíteni, ami természetesen többletmunkával és hibalehetőséggel jár. Az ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület) 2015 novemberében tárgyalja újra a kérdést, akkor dől el, hogy továbbra is érvényben marad-e a szökőmásodpercekkel kiigazított koordinált világidő rendszere, vagy – néhány éves átmenetet követően – az időmérésünk formálisan is elszakad Földünk tényleges forgásától, attól a jelenségtől, melynek létrejöttét köszönheti.
