Pár napja hivatalosan is elindult a Kepler űrtávcső új, K2 névre hallgató megfigyelési programja. Ahogy az elsődleges misszióban, úgy a K2 küldetésben is aktívan részt vesznek magyar kutatók.
A K2 program új megközelítést kívánt minden résztvevőtől. Az űrtávcső három havonta új látómező felé fordul, így minden kampányhoz össze kell állítani az egyes kutatócsoportoknak a megfigyelésre érdemes csillagok listáját. Az MTA CSFK kutatói is számos pályázatot nyújtottak be, többek között Cefeida és RR Lyrae csillagok vizsgálatára. Annak ellenére, hogy kevés ilyen változócsillagot azonosítottak a Kepler eredeti látómezejében, az űrtávcső mérései bebizonyították, hogy a mai napig tartogatnak meglepetéseket. A K2 program számára több száz RR Lyraet és több tucat cefeidát azonosítottunk az égbolt minden részén, és ezek között számos egzotikus objektum is szerepel. Nyárra, a legelső kampányba a Tejútrendszer egyik aprócska szomszédja, a Leo IV törpegalaxis legfényesebb csillagait javasoltuk. Ősszel pedig két fényes gömbhalmaz, a Messier-4 és -80 pulzáló változóira pályázunk. A kampányok során nagy számú tejútrendszerbeli csillagot kívánunk lefedni, és további közeli galaxisokat is kiszemeltünk.
Bár a tudományos program csak most indult, a Kepler már év eleje óta dolgozik, számos tesztet végrehajtva. A februárban elvégzett első, 9 napos kísérlet adatai már hozzáférhetőek, és el is kezdtük a feldolgozását. Az első vizsgálatok alapján a K2, a napszél ellenében való egyensúlyozás dacára, képes közel olyan pontossággal megmérni a csillagok fényességét, mint az eredeti misszió során tette. Egy évvel a leállás után a Kepler főnixként emelkedik ki a hamvaiból.
A célpontválogatást és az első K2 adatokat bemutató szakcikk az IBVS folyóiratban jelent meg. A K2 programban való részvételről az Akadémia honlapja is beszámolt.
Forrás: Molnár, Plachy, Szabó: Cepheids and RR Lyrae stars in the K2 fields, IBVS, No. 6108 (2014)
A cikkben bemutatott kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlik. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kutatás infrastruktúráját a K83790 számú OTKA-pályázat és az MTA „Lendület-2009” programja támogatja.
