Az elmúlt hónapokban egy sokfordulós vetélkedő zajlott a Magyar Tudományos Akadémia és az MTV évtizedek óta méltán népszerű tudományos-ismeretterjesztő műsora, a Delta közös szervezésében. A februártól májusig tartó versengés kereteit az MTA Lendület Fiatal Kutatói Program nyerteseinek bemutatása adta a Delta hétvégi műsoraiban: minden egyes érintett kutató a vele készült kisfilm végén feltett egy kérdést, amire a helyes válasz megadásával az érdeklődő egyéni versenyzők és a középiskolás diákcsapatok erősíthették pozíciójukat a verseny menetében. A döntőbe jutott csapatok és versenyzők a május 12-13-i hétvégén mérték össze tudásukat Győrben, a Mobilis interaktív kiállító központ területén, s az alábbiakban erről a kétnapos rendezvényről olvashatunk egy nem titkoltan szubjektív beszámolót az egyik aktív résztvevő szemüvegén keresztül.
Jómagam még januárban a legelső meginterjúvolt kutató voltam, így valójában a téli-tavaszi hónapok alatt teljesen kiment a fejemből a szervezők számára minden bizonnyal igen sok munkát adó versenyfolyam, s egyáltalán nem követtem a végjáték felé vezető eseményeket. Néhány nappal a döntő előtt keresett meg emailben a főszerkesztő Montskó Éva, aki nagyjából vázolta, mire készüljünk a győri helyszínen. A legelső megoldandó feladat a Mobilis központjáig való eljutás volt, amit Ősi Attila dínókutató Lendület-kolléga autós segítségével oldottunk meg. Szombat reggel találkoztunk Budapesten, ahol Gali Ádám, szintén Lendület-kutató csatlakozott hozzánk. A kedélyes hangulatú odaút alatt izgalmas összehasonlításokat tettünk az eltérő tudományterületek és a Lendület-program kölcsönhatásairól – ha csak ennyi történt volna az egész hétvégén, már megérte volna.
Jelen beszámoló szerzője a tanácstalan mentor szerepében (fotó: Krizsán Csaba).
Noha jó ideje nem vagyok már sajtószűz kutató és viszonylag sokféle médiaprodukcióban volt szerencsém részt venni az Ausztráliából történt hazaköltözésem óta, ha egy jellemzőt kellene kiemelnem a kétnapos felvétel-sorozatból, akkor az az emberpróbáló lenne: kétszer 25 percnyi Delta műsoridőért kőkeményen meg kellett dolgoznunk napi 8-10 órát, amely időnek természetesen legnagyobb része a várakozás volt. Várakozás a mikrofonokra, várakozás a kamerákra, várakozás a vilagosításra, várakozás az ég adta világon bármilyen beállítás-változtatásra (egyedül az akadémia elnökére nem kellett várakoznunk, aki az előzetes programnak tökéletesen megfelelő időpontban érkezett meg a díjátadásra). Mindez rögtön a szombat reggeli kezdéskor nyilvánvalóvá vált: miután megtudtuk a helyszínen, hogy nyolc Lendület-kutató felváltva mentorálja és zsűrizi a kétfordulós döntőbe jutott öt csapatot és négy egyéni versenyzőt, azonnal következett egy kb. másfél órás felvétel-sorozat az öt csapat "lendületes" bevonulásáról, ami a végső produkcióban talán ha két-két és fél percig lesz látható.
Kollányi Ágoston, a fáradhatatlan rendező éppen eligazítás közben (fotó: Krizsán Csaba).
A döntő felépítése jól kitalált forgatókönyvet követett: szombaton az első fordulóban mindenféle kreatív feladattal összemérte tudását az öt csapat, akiknek a munkáját a véletlen sorsolás által hozzájuk rendelt Lendület-mentor segítette. Eközben a maradék négy kutató pontozta a feladatok végrehajtását, hogy a nap végére kialakuló sorrend alapján eldőljön, melyik három csapat jut a döntő vasárnapi, második fordulójába. Az egyéni versenyzők "csak" a pontszerzésre mentek, közülük nem esett ki senki az első nap. Ezek után vasárnap jött a döntő, az addig zsűriző kutatók közül három lett a megmaradt csapatok mentora, mi többiek pedig pontoztuk a mentor-csapat összesített teljesítményt (ebből kiderülhet, hogy én az első nap kaptam mentori megbízást). A pontverseny végén kialakuló sorrend döntötte el, ki milyen díjakkal és elégedettséggel távozhatott Győrből.
Anélkül, hogy bármit el akarnék árulni a június első felében két hétvégén adásba kerülő Delta-különkiadás tartalmából (tessék megnézni a tévében, vagy utána, az MTV videóarchívumában), annyit megjegyeznék, hogy nagyon nagy élmény volt az egész rendezvény. A jól felkészült diákok és kísérő tanáraik tényleg mindent megtettek, hogy a nekik szegezett feladatokra a jó válasz(oka)t szállítsák időre – melyek sokszor még a mentorokat is kemény fejtörésre késztették, időnként egészen felfokozott hangulatba kergetve a hétköznapi életben higgadt tudósembereket. A műsor készítői is jól láthatóan beleadtak apait-anyait, hogy meghökkentő, újszerű, vagy éppen izgalmas ráncfelvarráson átesett klasszikus problémák elé állítsák a versenyzőket.
Vajon pontosan kinek gratulál éppen Pálinkás József, az MTA Elnöke? Kiderül a Delta június 16-i adásából! (A háttérben a műsorvezető-hoppmester Fiar Sándor. Fotó: Krizsán Csaba)
Hogy mindennek mi lett az eredménye? A közvetlen tévés produkció, két Delta-különszám június 9-én és 16-án lesz megtekinthető az m1-en – a nyerteslistát és hivatalos jelentést l. az mta.hu hírében. A résztvevő kutatók (Buday László,
Derényi Imre, Gali Ádám, Kiss László, Martinek Tamás, Ősi Attila, Soós
Tibor, Szakács Gergely és Szüts Dávid) meggyőződésem szerint igazi multidiszciplináris élménnyel lettek gazdagabbak, hiszen a diákokkal és tévésekkel együtt dolgozás nagyon különbözik a hagyományos kutatómunka kihívásaitól. A csapatok és egyéni versenyzők remélhetőleg jobban megértették a mondás értelmét: a tudós is ember, másrészt pedig minőségi szórakozás mellett talán szert is tettek néhány hasznos ismeretre – például arra, hogy egy tudós látszólag unalmas élete százszor dinamikusabb és izgalmasabb egy kétnapos tévéfelvételnél…
