A szemek először nyáron kerekedtek el, amikor bejelentették, hogy az amerikai védelmi minisztériumhoz tartozó National Reconnaissance Office (NRO) két, a Hubble űrtávcső kategóriájába eső, de annál modernebb, és sokkal nagyobb látómezejű, fel nem használt kémműholdat ajándékozott a NASA-nak. A katonai fejlesztésű detektorokat – természetesen – kiszerelték a feleslegessé vált eszközökből, de az adomány értékét így is 250 millió dollár körülire becsülték. Az NRO-ról nem sokat tudni, de pontosan úgy képzelem el a munkatársak egy reggelét, ahogy a Man in Black című film első részében a főhősök bejutnak a hivatalba.
Egy átlagos munkanap a National Reconnaissance Office irodájában.
Most persze nem arról van szó, hogy a NASA munkatársai ültek egy hosszú asztalnál, sűrű cigarettafüst felhőbe burkolózva, és tanácstalanul néztek egymásra, mit is kezdjünk a két nagyvassal, majd valaki a homlokára csapott: hát persze, tegyük fel a netre! A Nemzeti Kutatási Tanács 2010-ben megfogalmazott évtizedes irányelve szerint az infravörös kutatások elősegítésére szeretnék használni a két teleszkópot, ám a mai kor szokásai szerint az internetes közösség segítségét is kérik, hátha felbukkan egy-két jó ötlet, amire a NASA-nál nem gondoltak. Ez ráadásul nem is a NASA kritikája, egyszerű statisztika. Az űrügynökségnek van mondjuk 20 ezer alkalmazottja, a világhálónak meg egymilliárd. Nemrég hallottam, hogy a következő 10 évben a világhálóra csatlakozott felhasználók száma 3 vagy 4 milliárdra fog ugrani. Két milliárd ember, akinek minden vicc, minden trükk, minden spam új lesz, pl. a sokunk életében évek óta gyomorremegést okozó Mars-közelség hoax is…
Na de nem is ezért ragadtam tollat, hanem a pozitív gondolkodásra való törekvés ellenére zsebünkben kinyíló bicska miatt. Két, felhasználásra nem került Hubble űrtávcső. Miközben ki tudja hány évet csúszott az "igazi" Hubble fellövése, és az elmúlt húsz évben mennyi kongresszusi vita volt, hányféle módon kellett sakkoznia a NASA-nak a megkurtított költségvetése miatt, hogy az űrrepülőgépes missziókkal sikerüljön üzemben tartani a csillagászok joggal féltett kincsét. Közben meg tucatszám repkednek a hasonló, csak éppen a kémkedést szolgáló űrtávcsövek. Többféle számot is hallottam, hogy az elmúlt évtizedekben hány hasonló kémtávcső repült. Egyesek hat, mások 15 kémműholdról beszélnek. A szervizeléssel pedig sosem volt gond, ha az egyik tönkrement, hát fellőttek helyette egy újat.
A mostani két példány sem a hírszerzőket hirtelen elöntő adakozási vágy miatt került a NASA-hoz, hanem a ma már repülő, jobb, szebb és főleg nagyobb típusok miatt. Itt 3 és 4 méteres átmérőkről is lehet hallani. Persze nem vagyok javíthatatlan idealista, nyilván a világ legerősebb hatalmának szüksége van erre is, csak legalább a politikusok ne nyomnák a demagóg és álszent dumát, hogy az NGH (fiatalabbak kedvéért: nehéz gazdasági helyzet), meg a szociális háló, meg az éhezés, minek ennyi pénz holmi űrben való repkedésre, meg csillagászatra. Közben 2012 és 2020 között 488 milliárd dollárral szeretnék csökkenteni az USA hadi kiadásait. Tehát 488 milliárd dollár elvonás simán belefér a rendszerbe, és nyilván 2020 után sem ólomkatonákkal fogják őriztetni a birodalom határait.
Ami ma már elképzelhetetlen: az Edwin Hubble-ról készült fotók jelentős részén pipával a szájában láthatjuk a híres tudós.
Olvasom, hogy a prototípusnak számító USS Gerald R. Ford atommeghajtású repülőgép-hordozó költségvetésével kicsit megcsúsztak, így 11,5 milliárd dollár helyett 12,9-be fog kerülni. A három hajóból álló család megépítése pedig 40 milliárdba. Egy atom-tengeralattjáró bekerülési költsége 3 milliárd dollár körüli, az F-22-es lopakodókból pedig 183 db-ot terveznek építeni, darabját 360 millió dollár értékben. A két számot összeszorozva 66 milliárd dollárt, nagyjából 66 HST-t kapunk. Vagyis 3 gépből kijönne egy Hubble. De a legdöbbenetesebb egy tavalyi tanulmány, amely szerint 10 év alatt 4 ezer milliárd dollárt emésztett fel az Irak és Afganisztán ellen folytatott háború. Négyezer milliárd dollár. Érdemes leírni számokkal is 4000000000000 dollár. Persze nem vagyok naiv, értem én, hogy világhatalom, meg világuralom, meg persze a világbéke, de a már említett képmutatás ne lenne, amikor a NASA évi 20 milliárdos költségvetéséről megy a gyürkőzés.
Na de tényleg legyünk pozitívak, itt van ez a két távcső, és komoly esély van rá, hogy a 2020-as két új, korszerű infravörös távcső fogja szolgálni a csillagászatot, jelentősen megtámogatva a remélhetőleg elkészülő James Webb űrtávcsövet. Nem véletlen, hogy az amerikai asztrofizikusok számára ennyire fontos az infravörös csillagászat. A ma legfontosabb két téma, a világegyetem keletkezése és korai fejlődése, illetve a földszerű, életet hordozó exobolygók keresése is infravörös megfigyeléseket kíván. Előbbi esetében az igazán távoli égitestek már olyan mértékű vöröseltolódást szenvednek, hogy sugárzásuk nagy része áttolódik ebbe a hullámhossz-tartományba. A exobolygók kutatásánál egyrészt a közvetlen detektálásnál sokkal szerencsésebb az infravörös, mivel itt a csillagok relatíve halványabbak a bolygókhoz képest, másrészt pedig számos biomarker molekula színképvonala esik ide. Várjuk hát a fejleményeket, hogy miként sikerül a NASA-nak a tudomány szolgálatába állítani a "nemzetbiztonság" szokatlan ajándékait.
