Ha az ember könnyen elszédül, például a Vidámparkban pörgő-forgó
járgányokon, jobb, ha messziről elkerüli a Terzan 5ad jelű, nemrégiben
felfedezett milliszekundumos pulzárt. Rádiócsillagászok
megfigyelései szerint ez a jelenleg ismert leggyorsabban pörgő égitest,
amely másodpercenként 716-szor fordul meg tengelye körül, azaz alig 1,4 ezredmásodpercre van szüksége egy fordulathoz. A
felfedezéssel egy 1982 óta fennálló rekord dőlt meg, ugyanis a korábbi rekorder „mindössze” 642
fordulatra képes másodpercenként. A számok érzékeltetéséhez arra
lehet pl. gondolni, hogy a Formula-1-es versenymotorok fordulatszáma percenként
legfeljebb 19500, vagyis másodpercenként 325.
A
pulzárok egykori
nagy tömegű csillagok után visszamaradt rendkívül nagy sűrűségű
csillagmagok (neutroncsillagok), amelyek általában gyorsan pörögnek
tengelyük körül. A legtöbb pulzár rotációs periódusa a
másodperces-perces tartományba esik, aminek oka a születésükhöz vezető
szupernóva-robbanás során történő összezuhanás. Miként a piruettező
korcsolyázónak, úgy a hirtelen összehúzódó csillagmagnak is felgyorsul
a forgása a perdületmegmaradás törvénye alapján. Magányos esetben a
pulzárok az évmilliók során többé-kevésbé egyenletesen lassulnak, mivel
különböző kölcsönhatások révén elveszítik forgási energiájukat.
Más
a helyzet kísérőcsillag létezése esetén. A szoros kettős
rendszerekben levő pulzárok társcsillagai fejlődésük során felfúvódnak,
aminek eredményeként a pulzár anyagot kaphat kísérőjétől. Az
átadott gázanyag perdülete azután folyamatosan gyorsítja a
neutroncsillag forgását, és a folyamat végeredménye a szélsőségesen
gyors forgású milliszekundumos pulzárok, melyek néhány ezredmásodperc
alatt fordulnak meg egyszer tengelyük körül.
A
milliszekundumos pulzárok a leggyorsabban forgó csillagok a
Világegyetemben, melyek a kísérőcsillaguktól kapott anyag hatására
gyorsulnak fel közel 1 fordulat/ezredmásodperc sebességre (Forrás: NASA)
A
Scott Ransom (National Radio Astronomy Observatory) által vezetett
csoport a Nyugat-Virginiában levő, 100 méter átmérőjű Green Bank-i
rádióteleszkópot használta milliszekundumos pulzárok keresésére. A
célpont a Terzan 5 jelzésű gömbhalmaz volt, amely a Sagittarius
csillagkép irányában látszik, távolsága kb. 28 ezer fényév. A kutatók
szerint a halmazban sok milliszekundumos pulzár keletkezhetett, mivel a
gömbhalmazok központi részén igen nagy a
csillagsűrűség, így gyakoriak a kölcsönhatások. Ilyen alkalmakkor egy
neutroncsillag kettős rendszerekkel is kapcsolatba
kerülhet, így szerezve új társat magának. A kutatócsoport által most
felfedezett 30 pulzárral együtt immár 33 nőtt az ismert objektumok
száma a Terzan 5-ben, ami már lehetővé teszi részletes modellszámítások végzését a kialakulásukhoz vezető fizikai folyamatokról.
Forrás: Sky and Telescope, 2006. január 12.