Az elmúlt hat hét során két szupernóva is fellángolt az MCG +05-43-16 katalógusjelű, egyébként nem túl jelentős galaxisban a Herkules csillagképben. Eddig még soha nem figyeltek meg ugyanabban a galaxisban időben egymáshoz ennyire közel eső csillagfellángolásokat, ebben a galaxisban pedig még egyáltalán nem detektáltak ilyen eseményt. Mindkét robbanást a NASA Swift műholdjának műszerei örökítették meg, melyet egyébként más típusú csillagrobbanások, az ún. gammavillanások forrásainak vizsgálatára terveztek.
A felfedezést nem csak a két esemény gyors egymásutánja teszi különlegessé, hanem az is, hogy a robbanások különböző típusúak voltak. Az első, az SN 2007ck jelű II típusú szupernóva volt, melynek során egy, a nukleáris fűtőanyagából kifogyott nagytömegű csillag roskad össze saját gravitációs terének hatására. A mag kollapszusa következtében keletkező, kifelé haladó lökéshullám közben egyszerűen szétfújja a csillag külső részeit, amit mi szupernóva-robbanásként látunk. Az SN 2007ck-t először május 19-én észlelték.
Az elsőtől eltérően az SN 2007co szupernóva Ia típusú volt. Ilyen robbanás akkor jön létre, amikor egy kettős rendszer fehér törpe komponense akkrécióval annyi anyagot gyűjt a kísérőjéről, hogy a feltorlódott, hidrogéngazdag burokban termonukleáris robbanás következik be. A fehér törpék kompakt objektumok, a csillagok fejlődésének egyik lehetséges végállapotát képviselik. Méretük nagyjából a Földével egyezik meg, míg tömegük a Napéval vetekszik. Az SN 2007co-t először június 4-én figyelték meg.
Az SN 2007ck és az SN 2007co szupernóvák az MCG +05-43-16 katalógusjelű galaxisban. A kép június 9-én és 12-én vörös, zöld és kék színszűrőkkel készült felvételek kombinációja. (Forrás: Stefan Immler, NASA/GSFC, Swift Sience Team)
A Swift műholddal 2006-ban már detektáltak két szupernóvát ugyanabban a galaxisban (NGC 1316), de azok mindegyike Ia típusú volt, s hat hónap különbséggel fedezték fel őket. A statisztikák szerint a legtöbb galaxisban 25-100 évenként következik be szupernóva-robbanás. A mostani, gyakorlatilag szimultán robbanások nagyon-nagyon ritkák. Mindazonáltal inkább véletlen, csak itt, a Földön tapasztalható egybeesésről van szó, nem pedig az adott galaxis valamilyen különleges tulajdonságáról. A két objektum ugyanis több tízezer fényévre van egymástól, így a két robbanás fényének a Naprendszerig különböző távolságokat kellett megtenni. Az, hogy mi gyakorlatilag együtt észleltük őket, a fény véges terjedési sebessége miatt azt jelenti, hogy valójában egymástól távoli időpontokban robbantak fel.
Forrás: NASA GSFC Press Release, 2007. június 26.