A Hungarian Automated Telescopes Network (HATNet) Arizonában és a
Hawaii-szigeteken lévő 6 darab kisméretű, de igen nagy égterületet
megörökítő egységei három éve követik nyomon a fényesebb csillagok
fényváltozásait olyan kis mértékű elhalványodásokat keresve, amelyek a
csillaga előtt átvonuló, úgynevezett fedési exobolygóra utalhatnak. A
HAT műszert Magyarországon tervezte és építette Sári Pál, Papp István
és Lázár József (Magyar Csillagászati Egyesület) Bakos Gaspár (a
fejlesztés idején MTA KTM CSKI) vezetésével.
Fantáziarajz az új exobolygó rendszeréről (David A. Aguilar)
A Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ,
Cambridge,
Egyesült Államok) vezette kutatócsoport első exobolygója, a HAT-P-1b
egy kb. 450 fényévre, a Lacerta (Gyík) csillagképben lévő
kettőscsillag egyik komponense körül kering 4,46 napos periódussal,
mintegy 0,055 Csillagászati Egység távolságban (1 CS.E. az átlagos
Nap-Föld távolság). A felfedezésben Kovács Géza (MTA CSKI) is részt
vett az általa kifejlesztett tranzitkereső szoftverekkel, illetve a
tranzit fotometriai megerősítésére a piszkestetői 60/90/180 cm-es
Schmidt-távcsövet is használták. A szoftverek fejlesztésének (Pál
András, ELTE) és a piszkéstetői adatok feldolgozásának
(Sipőcz Brigitta, ELTE) is jelentős magyar vonatkozásai vannak.
Balra: a különleges rendszer csillaga, az ADS 16402 a HAT 5.
egységének felvételén, a látómező 70’x70′. Ezen a képen még összeolvad
a kettőscsillag két komponensének fénye. Jobbra: az arizonai F. L.
Whipple Obszervatórium 1,2 méteres távcsövével készült CCD képen már
jól elkülönül az exobolygó csillaga, az ADS 16402B (kereszttel jelölve)
a társkomponenstől (ADS 16402A). A látómező 6,8’x6,8′.
Az exobolygók családja napjainkban mintegy 200 tagot számlál, ám a
fedési exobolygó osztály – amihez az új planéta is tartozik – csupán 12
égitestből áll. Ezen fajta kísérők tanulmányozása sokkal több
információt árul el a rendszerről, meghatározhatóvá válik például a
bolygó tömege, mérete, így a sűrűsége is.
A fedési fénygörbe: legfelül a HAT műszereinek
összesített eredménye,
az úgynevezett fázisgörbe, míg legalul az MTA KTM Csillagászati
Kutatóintézet piszkéstetői Schmidt-távcsövével rögzített adatok
eredménye látható.
A HAT-P-1b ezekből a szempontokból meglehetősen szokatlan: bár
pályaelemei egyértelműen a "forró Jupiterek" alosztályba sorolják, az
1,36-szoros jupitersugárhoz mindössze alig több mint fél jupitertömeg
tartozik, azaz a planéta sűrűsége csupán negyede a vízének, Bakos
Gáspár szavaival: könnyebb, mint egy óriási parafagömb.
Bár a legelsőként talált fedési exobolygó, a HD 209458b is hasonlóan felfúvódott légkörrel bír, a csillagászok
mind ez idáig nem találták meg a magyarázatot ezekre a különleges fizikai
tulajdonságokra.
Forrás: Astrophysical Journal Letter, közlésre beküldve (astro-ph/0609369)
Kapcsolódó anyagok:
