• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Ütköző exo(kis)bolygók







    A BD +20 307 egy tőlünk 300 fényévre lévő, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű csillag a Kos (Aries) csillagképben. Az objektumot Inseok Song (Gemini Obszervatórium) és kollégái a Gemini és a Keck Obszervatóriumokból tanulmányoztak. Az égitest erős infravörös sugárzására először 1983-ban, az IRAS műhold megfigyelései alapján figyeltek fel. A sugárzás alapján a csillagot viszonylag nagy tömegű poranyag veszi körbe. Az ilyen porkorongok időben nem állandó képződmények, hanem a csillag sugárzása a legkisebb (mm-es és kisebb) darabokat „kifújja” a csillagközi térbe, míg a közepes méretűek (néhány cm-ig) néhány tízezer év alatt lefékeződnek és behullanak a csillagba. Csak a legnagyobb darabok élik túl ezt az időszakot. Az elméleti várakozásokkal jól egybeesnek a megfigyelések, amelyek szerint az ilyen, éppen születőben lévő csillagok körül a porkorong 300-400 millió év alatt ritkább lesz, majd eltűnik.

    Az új megfigyelések szerint a BD +20 307 az eddigi legporosabb térség, ami olyan, a Naphoz hasonló csillagot övez, ahol a protoplanetáris korong anyaga elkezdett megritkulni. A megfigyelt por mennyisége nagyságrendileg milliószorosa a jelenleg a Naprendszerben, a bolygók közötti térben található por mennyiségének. (A Nap körüli port bárki megfigyelheti, egyrészt ez a por hozza létre az állatövi fényt, másfelől a Földdel ütköző darabjai meteorként látszanak. A por hőmérseklete rendszerint 150-300 K közötti, ezért lehet az infravörös tartományban a legjobban megfigyelni sugárzását.)

    Fantáziarajz az ütközésről (Gemini Observatory/Jon Lomberg)

    A BD +20 307 esetében észlelt infravörös sugárzás jellemzői jól egyeznek azokkal, amelyeket elméleti alapon két kőzetégitest összeütközésekor keletkező por hoz létre. A becslések szerint a 300 millió éves csillag körül már összeálltak a nagybolygók, ezek közül találkozhatott kettő egymással és megsemmisülésükkel jött létre a megfigyelt poranyag. A szétrobbant planéták mérete a Naprendszerben lévő nagyobb kisbolygókhoz, kb. 200-400 km-hez lehetett közeli.

    Az eseményre az elmúlt 1000 évben került sor, mivel a kisebb, közel cigarettafüst méretű szemcséknek még nem volt idejük rá, hogy térben elkülönüljenek a nagyobbaktól. A két találkozó objektum nagyságrendileg a csillagtól olyan távol ütközött egymással, mint amilyen messze a Föld kering a Nap körül. A csillag kora alapján elvileg már kialakulhattak körülötte a nagybolygók, amelyek összeállásának utolsó fázisában korábbi feltételezéseink szerint jellemzőek voltak az ilyen ütközések. A megfigyelés alátámasztani látszik ezt az elgondolást, a fentihez hasonló esemény során keletkezhetett a Hold is, a Föld és egy Mars méretű égitest találkozásakor kirepült törmelékből.

    Forrás: Gemnin PR 2005.07.20.

    Ez a bejegyzés Exobolygók kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul