Hal McAlister (Georgia State University) és kollégái a CHARA nevű
műszerrel tanulmányozták az objektumot. Utóbbi egy összetett
csillagászati megfigyelőrendszer rövidítése, teljes nevét magyarra nagy
felbontóképességű csillagászati megfigyelés központjaként (Center for
High Angular Resolution Astronomy) fordíthatnánk. Utóbbi 2004 elejétől
üzemel és hat darab egy méteres, egymással összekapcsolt távcső
segítségével, interferometriás módszerrel készít nagy felbontású
megfigyeléseket. A rendszer felbontóképessége összekapcsolt állapotban
egy 330 méteres távcsövének felel meg, ezzel vizsgálták hat héten
keresztül a Regulust.
A Nap és a Regulus aránya
A
Regulus a Napnál közel ötször nagyobb óriáscsillag, ennek ellenére 15,9
óra alatt fordul meg a tengelye körül – ellentétben a Nap 24 napos
közepes tengelyforgási periódusával. A CHARA rendszer segítségével
minden korábbinál nagyobb pontossággal sikerült meghatározni méretét,
alakját és felszíni hőmérsékletét. Kiderült, hogy egyenlítői átmérője
közel 30%-kal nagyobb a polárisnál. A csillag sarkvidéki térsége 15100
şC hőmérsékletű, míg az egyenlítőnél csak 10000 şC-os. A hőmérséklet
sajátos eloszlása miatt poláris területei mintegy ötször fényesebbek az
egyenlítőinél. A Regulus összességében közel 350-szer annyi energfiát
bocsát ki, mint a Nap. Mi, a Földről majdnem pont az egyenlítőjére
látunk rá, amelynek síkja 4 fokos szöget zár be a látóiránnyal. További
érdekesség, hogy a csillag abba az irányba halad az űrben, amerre a
forgástengelye mutat.
