Napfogyatkozás- összefoglaló

1311

Két év elteltével, 2005. október 3-án ismét részleges napfogyatkozás
volt megfigyelhető Magyarország területéről. Ennek alkalmából a Magyar Csillagászati Egyesület tagsága több, mint 70 helyen várta az érdeklődőket bemutatókkal, ismeretterjesztő előadásokkal.

A
2005. október 3-i napfogyatkozás, ahogy arról a média is helyesen
tájékoztatott, úgynevezett gyűrűs fogyatkozás volt, ami azt jelenti,
hogy a jelenség sehonnan sem volt látható teljes napfogyatkozásként.
Ilyen akkor jön létre, amikor a Hold (enyhén elnyúlt pályáján) a
Földtől távol jár, ezért látszó mérete valamivel kisebb, mint a Napé.
Ekkor az egész napkorongot nem tudja kitakarni, és annak pereme egy
keskeny és fényes gyűrű formájában látható marad. Ilyenkor ugyan nem
sötétedik be annyira, mint a teljes napfogyatkozás idején, de ez is
látványos jelenség.

Ahogy
azt a fenti térkép is mutatja, a fogyatkozás centrális sávja
Portugáliát és Spanyolországot átszelve az afrikai kontinensen
folytatta útját. Mivel hazánktól ez a sáv távol esett, ezért nálunk
csupán 50-60%-os részleges fogyatkozásként volt megfigyelhető az
esemény.

Néhányan Magyarországról is útra keltek, hogy a
fogyatkozás középvonalából élvezzék az eseményt. A Tepliczky István
vezette tizenegy fős csapat 2005. szeptember 30-án indult
Magyarországról, hogy Észak-Itália érintése után végül Valenciától
60-80 km-re nyugatra, a sáv közepén foglalja el észlelőtáborát (39d 24m
N, -01d 19m, +670m). A spanyolországi csapat kitűnő időjárási
körülmények közepette észlelte és a Polaris Csillagvizsgáló webkameráján
keresztül az internet segítségével sikeresen közvetítette is az
eseményt, így a jelenséget azok is láthatták, akiknek nem állt
módjukban elutazni a fogyatkozás középvonalába.

A spanyolországi csapat egyik legszebb felvétele a fogyatkozás maximuma idején készült (Tepliczky István felvétele)

Ami a hazai időjárási viszonyokat illeti, a helyzet már korántsem volt
ilyen rózsás. A műholdfelvételek és az időjárásjelentés csupán az
ország északkeleti részében jósoltak jó időt, ami hazánk területének
kb. 25%-át jelentette.

Az esemény ideje alatt az MCSE levelezőlistáin aktív párbeszéd folyt. A
bemutatót tartó amatőrcsillagászok folyamatosan számoltak be az
időjárási adottságaikról és a fogyatkozás, a bemutatók menetéről.

Beszámolóik alapján Dorogon és Zalaegerszegen esős, Budapesten és környékén felhős, de reményt keltően tisztuló, Pakson, Pécsett, Nagykanizsán, Nagyszalontán, Debrecenben, Mosdóson, Mezőberényben, Szegeden, Kecskeméten, Hartán, Fülöpszálláson, Dunaújvárosban és Kaposváron borult, felhős, ködös idő, Egerben viszont végig tiszta ég várta az érdeklődőket.

Varga Attila (Pécs) felvétele a belépést követő időszakban készült

Az
első kontaktust elsősorban az ország északi részéről, valamint
Budapesten és környékén látták az észlelők, szabad szemmel kb.
11:07-11:08 NYISZ körül megpillantva. A többi bemutatóhelyszínen
több-kevesebb sikerrel figyelték meg a belépés perceit. A pécsi
amatőrök a Mecsek oldalában található csillagvizsgálónál tartották
bemutatójukat. Keszthelyi Sándor ekképp ír a kezdeti viszontagságokról:

„Alul
a város ködösségben állt. Itt kissé magasabban egy kelet-nyugati
áramlás vonult gyorsan, 9:40-től néha kék égfoltokat és magasan álló
fehér felhőzetet sejtetve. 9:58-kor a csomós felhőzet megmutatta a
napkorongot. Ettől kezdve három órán keresztül párpercenként
váltakozott a háromféle égállapot: egyrészt a teljesen felhős és
láthatatlan Nap, másrészt a felhőzeten átsejlő és puszta szemmel
(napszűrő nélkül) is látható Nap, harmadrészt a bágyadt napsütést
mutató, de nézőszemüveggel szépen látható Nap. A távcsövek objektívje
előtt folyamatosan fennhagytuk a napszűrőket (nehogy az erős fény
visszatérése vakítson), így néha a napkép akkor sem látszott, amikor
szemmel igen.”

Rácsodálkozás az égi jelenségre (Varga Attila felvétele, Pécs)

Pécsett számos iskolás-csoport is megfordult, így a gyakran felhős idő ellenére is sikeres bemutatót sikerült tartani.

Budapesten,
a Polaris Csillagvizsgálóban hol vékonyabb, hol vastagabb felhőzet
mellett, de szakaszosan lehetett látni a fogyatkozást. (Többen még
protuberanciát is megfigyeltek a napperemen.) Néhány iskolai csoport és
jónéhány forgatócsoport járt az intézményben. A Polaris Csillagvizsgáló
honlapján keresztül több, mint 7000-en követték nyomon a részleges
napfogyatkozást. A csillagvizsgáló honlapja három helyszínről
közvetített képeket: egy a spanyolországi csapat képeit mutatta, egy a
csillagvizsgáló teraszáról közvetített élőképeket, egy pedig a dorogi
Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola udvarán
zajló bemutatóba engedett betekintést.

Többeknek Szegedről is
sikerült megfigyelni a részleges napfogyatkozást. A jelenség elején a
Napnak sikerült áttörnie a ködöt, s a gomolygó ködfelhők között a
szépen látszott a jelenség védőszemüveg nélkül is.

Szegedről a jelenség első felében borult, ködös légkörön keresztül volt megfigyelhető a jelenség (Brlás Pál felvételei)

Kecskeméten
a jelenség első felében a vonuló felhőzeten néha-néha előbukkanó napot
Szöllősi Attila próbálta lefényképezni, több-kevesebb sikerrel.
Beszámolójából kiderül, hogy a fogyatkozás vége felé sűrűsödő felhők
számára is szűrőként funkcionáltak, a halvány napkorong fényét
megszűrve kitűnően lehetett fotózni a jelenséget.

További
sikeres megfigyelésekről kaptunk hírt Debrecenből, Mosdósról,
Budaörsről, Aradról, Esztergomból, Ferihegyről. A jelenség végét a
kezdeti rossz idő után végül Pakson is sikerült megfigyelni.
Zalaegerszegen és Nagykanizsán sajnos az esős időjárás miatt a
jelenséget a helyi amatőrök nem tudták megfigyelni.

Jó hír,
hogy azoknak sem kell csüggedeni, akik akár az időjárás szeszélye
nyomán, akár más okból lemaradtak a szép jelenségről: 2006. március
29-én újabb részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg Magyarország
területéről. A hazánkhoz legközelebbi ország akkor Törökország lesz, az
odautazók az 1999-eshez hasonló teljes napfogyatkozásban gyönyörködhetnek majd.

Hozzászólás

hozzászólás