A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) programjaiból:
A Magyar Csillagászati Egyesület több asztrofotós kiállítást tervez, részben a
legrangosabb hazai "csillagfényképészek" munkájára alapozva.
Az április 2-5. közötti "100 óra csillagászat" elnevezésű akcióhoz távcsöves
bemutatókkal készül az MCSE, továbbá internetes csillagászati magazinműsorral jelentkezik a Polaris TV.
A Polaris Csillagvizsgálóban a Kulin György Csillagászati Szabadegyetemmel és Dávid Gyula kozmológiai előadásaival várjuk az érdeklődőket.
Galilei első távcsöves bemutatója 400 éves évfordulójának tiszteletére augusztus 19-23. között távcsöves találkozót szervezünk, melyen 400 amatőrcsillagász részvételére számítunk.
További információ: Mizser Attila, mcse@mcse.hu, (70) 548-9124,
weblapok:
Szegedi Tudományegyetem, TTIK, Kísérleti Fizikai Tanszék és Csillagvizsgáló + Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete + Magyar Csillagászati Egyesület
Több csillagászati szervezet vetélkedőket hirdetett a csillagászat évével
kapcsolatban: a Galilei-vetélkedő a középiskolás, a Keplerről elnevezett
pedig az általános iskolás korosztályt mozgatja meg, az első fordulók már lezajlottak. A Galilei-vetélkedőben 45 csapat vesz részt. A legkisebbek
gyermekrajzokkal jelentkezhetnek.
További információ: Hegedüs Tibor, hege@electra.bajaobs.hu,
weblapok:
Éjszakai megfigyelés: országos csillagnéző túra
2009. május 16/17-én éjszakai csillagnéző túra lesz nemzeti parkokban és tájvédelmi körzetekben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával. A túrákon amatőrcsillagászok kísérik a csoportokat.
További információ: Kolláth Zoltán, kollath@konkoly.hu
weblap: http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/
MTA XI. Osztály, Csillagászati és Űrfizikai Bizottság
Előadássorozat az Akadémián a májusi Közgyűléshez kapcsolódóan.
További információ: Oláh Katalin, olah@konkoly.hu, (1) 3919-369
MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet Napfizikai Obszervatóriuma, Debrecen
A Napfizikai Obszervatórium (Debrecen) áprilistól kezdve rendszeresen
tart nappali távcsöves bemutatókat érdeklődő csoportoknak előzetes
egyeztetés szerint.
Az Obszervatórium elkészíti a birtokában lévő történeti napészlelések
digitalizált változatát és hálózaton keresztül hozzáférhetővé teszi.
Ez lesz a magva egy későbbi napészlelés-könyvtárnak, mely Galilei
észleléseivel kezdődik.
Az Obszervatórium időszaki kiállítást készít a birtokában lévő
magyar csillagászattörténeti emlékekből.
További információk: Ludmány András, ludmany@tigris.klte.hu
weblap: http://fenyi.sci.klte.hu/
A magyarországi szervezőbizottság vezetője:
Oláh Katalin, olah@konkoly.hu, (1) 3919-369,
honlap: csillagaszat2009.elte.hu, www.csillagaszat2009.hu
Néhány idézet a 2007. december 20-i sajtóközleményből
A Csillagászat Nemzetközi Éve során, 2009-ben egy nagy jelentőségű, tudományos forradalmat elindító eseményre emlékezünk, a csillagászati távcső felhasználására. Galileo Galilei találmánya vezetett az elmúlt 400 év megannyi csodálatos, olykor meglepő csillagászati felfedezéséhez, amely alapvetően befolyásolta világképünket. Napjainkban az Univerzum objektumait távcsövek ezrei tanulmányozzák folyamatosan, a nap 24 órájában, a föld felszínéről és a világűrből, az elektromágneses spektrum teljes tartományában.
A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 globális együttműködés békés céllal – keressük kozmikus eredetünket, közös örökségünket, mely minden embert összeköt a Földön. A csillagászat tudománya többezer éves együttműködést jelent földrajzi, kulturális vagy faji hovatartozástól függetlenül, összhangban az ENSZ Alapokmánya szellemiségével. Ebben az értelemben a csillagászat klasszikus példa arra, hogyan segítheti elő és mélyítheti el a tudomány a nemzetek közötti együttműködést.
A Csillagászat Nemzetközi Éve elsősorban nem a csillagászokat célozza, hanem általában a Föld lakóit, foglalkozásra, életkorra, lakóhelyre való tekintet nélkül. A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 eseménysorozata bolygónk, a Föld lakóinak tevékeny közreműködése révén valósul meg, mely közvetíti a személyes felfedezések izgalmát, megosztja az Univerzumról, és benne elfoglalt helyünkről szóló közös tudásunk örömét és a tudományos felfedezések sikereit. A csillagos égbolt látványának élménye, a szépség és misztikum összetett élménye felbecsülhetetlen forrást jelentett és jelent napjainkban is az emberiség és minden nemzet számára. A csillagaszat egyike a legkorábbi tudományoknak, amely hozzásegítette az emberiséget ahhoz, hogy eljusson oda, ahol ma tartunk. A csillagaszat alapvető fizikai törvényei átkerülve más tudományokba lehetővé tették azok fejlődését. A csillágaszat továbbra is kutatja az Univerzum törvényeit, amelyek életünket és jövőnket, igaz, mindennapjainkban alig látható módon,
meghatározzák.
