Gothard Jenő (1857. május 31. – 1909. május 29.) a XIX. század vége magyar csillagászatának egyik meghatározó alakja. A Bécsben 1879-ben gépészmérnöki diplomát szerzett földbirtokos fiatalember Konkoly Thege Miklós hatására kezdett el csillagászattal foglalkozni, s a Szombathely melletti Herényben található, laboratóriumokkal kiválóan felszerelt kastélyában obszervatóriumot rendezett be, ahol az első észlelés 1881. október 20-án történt meg.
Gothard Jenő (1857-1909)
[ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium]
Gothard már az alapításkor az emissziós ködök és az üstökösök spektrumának vizsgálatát tűzte ki célul. Több üstökös színképében is kimutatta szénhidrogének jelenlétét. A β Lyrae spektrumának tanulmányozása során észrevette a hidrogén és a hélium vonalainak periodikus megjelenését és eltűnését, de ez a felfedezés csak a későbbi asztrofizikai ismeretek birtokában vált értelmezhetővé. 1892-ben a Nova Aurigae spektrumának vizsgálata során alapvető összefüggést tárt fel a nóvák és a planetáris ködök kapcsolatáról. Kimutatta, hogy a nóva színképe gyakorlatilag megegyezik a bolygószerű ködök spektrumával.
Gothard Jenő főműszere, a Konkoly Thege Miklóstól vásárolt 10,25 hüvelykes Newton-rendszerű teleszkóp 1885-ben. A távcső 1873-ban készült Londonban a Browning cég műhelyében.
[ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium]
1885-től Gothard csaknem teljesen felhagyott a vizuális észleléssel és áttért a fotografikus megfigyelésekre. Ő volt az első, aki szabad szemmel nem látható üstökösről felvételt készített, 1885-ben lefényképezte az Androméda-ködben feltűnt szupernóvát, s az ő nevéhez fűződik a Lyra gyűrűs-köd központi csillagának fotografikus úton történő első detektálása is 1886 őszén.
Gothard Jenő felvétele a Lyra gyűrűs-ködről.
[ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium]
Jelentős a csillagászati műszerépítő tevékenysége is. A kor több neves európai intézete (Heidelberg, Potsdam, Brüsszel) számára készített eszközöket. Tagjai közé választotta a Royal Astronomical Society, az Astronomische Gesellschaft és a Magyar Tudományos Akadémia is.
1894/95-ben Gothard közvetlen közreműködésével épült meg az első magyar vízerőmű a Rába folyón, Ikerváron, s az itt termelt villamos energia hasznosítására létrejött társaság első műszaki igazgatója lett. Közben kísérleteket folytatott a röntgensugárzás tulajdonságainak megismerésére is. A következő tíz esztendőben az új feladatok háttérbe szorították csillagászati tevékenységét, melyhez aztán betegsége és korán bekövetkezett halála miatt már nem is tudott visszatérni.
Gothard Jenő 1896. május 26-án készült röntgenfelvétele Konkoly Thege Miklós bal kezéről.
[ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium]
Fő művei:
"Tanulmányok az égitestek photographálása terén", ÉMTK, XII. kötet, 8. szám, 1885
"A fotografia / Gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra", Budapest 1890
"Spektrálfotografiai tanulmányok", ÉTTK, XXI. kötet, 2. szám, 1891
"A Nova Aurigae spektruma összehasonlítva néhány bolygószerű köd spektrumával", ÉMTK, XV. kötet, 2. szám, 1892
Forrás:
