Bolygónk tengelyforgása kis mértékben ugyan, de
folyamatosan változik. A változások legfontosabb forrása a Hold
árapályhatása, amely lassítja a tengelyforgást; az évszakos és
klimatikus változásokkal kapcsolatban jelentkező tömegáthelyeződések
(pl. vándorló jég és hó); valamint a többi égitest gravitációs zavaró
hatása. A pontos atomórákkal mért, és a Föld tengelyforgása által
megállapított idő között így eltérés jelentkezik, amelyet korrigálni
kell. Ezért vezették be az 1970-es években a szökőmásodperc
használatát. Amikor a fenti két folyamat által mért idő jelentősen
eltér egymástól, egy szökőmásodperc beiktatásával szinkronizálják őket.
A
legutóbbi szökőmásodpercet 1998-ban iktatták be. A Nemzetközi
Földforgás és Vonatkoztatási Rendszerek Szolgálat (International Earth
Rotation and Reference Systems Service, IRS) döntése értelmében idén
2005. december 31-én ismét sor kerül egy szökőmásodperc beiktatására.
Szilveszter éjszakának utolsó másodperce után lesz még egy extra
másodperc, és csak utána kezdődik az újév. Az első szökőmásodperc
bevezetése óta napjainkig összesen 32 alkalommal kellett egyetlen
másodperc erejéig megnövelni az óráinkkal mért év hosszát.
Az IRS hivatalos közleménye 2005/2006 fordulójának időadatairól:
| 2005. december 31. | 23h 59m 59s |
| 2005. december 31. | 23h 59m 60s |
| 2006. január 1. | 00h 00m 00s |
Az
apró változtatás a legtöbb esetben észrevehetetlen lesz, ahol pedig nem
igazítják át időben az órákat, ott sem okoz lényeges problémát. Az
egyik komoly kérdés a személyi számítógépek belső óráinak átállítása.
Ezek a hosszabb kikapcsolások után automatikusan keresik a pontos
időjelet az interneten, majd ehhez igazítják magukat. Az egyik terület,
ahol problémákat okozhat a szökőmásodperc, az a globális
helymeghatározáshoz használt GPS, ahol a pozíciómérésben fontos a nagy
pontosságú időadat.
Forrás: Nature 2005.07.06.
