Diffúz fénylés a Virgo-halmazban

1224

A Virgo-galaxishalmaz 50 millió fényévre lévő hatalmas
galaxiscsoportosulás, amely több mint 2000 tagot számlál. Maga a halmaz
egy még nagyobb egységnek a centruma: ez a Virgo Szuperhalmaz, amely
több galaxishalmazból, köztük a Tejútrendszert is magában foglaló
Lokális Halmazból áll. Számítógépes szimulációkkal már régóta előre
jelezték, hogy az ilyen gazdag halmazokban, a galaxisok közötti
kölcsönhatások keretében, sok csillag szóródhat ki a csillagvárosokból.
Ezeket nehéz megfigyelni, egyrészt mert csillagaik ritkán
oszlanak el a térben, emellett nem tartalmaznak aktív
csillagkeletkezési régiókat, amelyekben a rövidéletű, nagytömegű
égitestek erős sugárzással hívnák fel magukra a figyelmet. Néhány
alkalommal már sikerült ilyen intergalaktikus csillagokat, planetáris
ködöket megfigyelni, most azonban ezek egész hálózata, térbeli
eloszlása is vizsgálható.

Chris Mihos (Case Western Reserve
University) és kollégái a 61 cm-es Burrell Schmidt teleszkóppal 2004
márciusa és áprilisa folyamán 14 sötét, zavartó holdfénytől mentes
éjszakán összesen 72 darab, 15 perces expozíciós idejű fotót
készítettek. Az 1930-as években épült műszeren jelentős fejlesztéseket
hajtottak végre még korábban, részben csökkentették a műszer belsejében
keletkező szórt fényt, emellett új kamerát is szereltek rá. Mindezek
mellett megmaradt a berendezés rendkívül széles, 1,5 fokos látómezeje,
amellyel a halmaz nagy részét tudták megörökíteni.

A
Virgo-halmaz belső részén látszódó diffúz fénylés (sárgásvörös színnel)
az egyes fehéres, sárgás színnel jelölt galaxisok körül. A sötét
foltok a felvételből levont előtércsillagok pozícióit jelölik (Mihos et
al. nyomán
)

A fotók összeadásával sikerült is kimutatni a
rendkívül halvány anyagot a halmaz belső tartományában. A diffúz
fénylés eloszlása nem egyenletes, hanem ívelt sávokat és a nagy
csillagvárosok körüli diffúz halokat alkot. Mindez egybevág a
számítógépes szimulációk előrejelzéseivel, amelyek szerint a
csillagvárosok közötti kölcsönhatások keretében többnyire elnyúlt
„árapálycsóvákat” és diffúz körvonalú felhőket alkotnak a kiszórt
objektumok.

Kapcsolódó animációk: képek összeadása, két galaxis kölcsönhatása, csillagok kiszóródása.

Forrás: Case Western Reserve University PR

Hozzászólás

hozzászólás