Az utóbbi két évben egyre inkább "benépesült" Tejútrendszerünk környezete. Már legalább nyolc kísérő törpegalaxissal és két extragalaktikus gömbhalmazzal ismerünk többet Tejútrendszerünkben a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérésének következtében. A felmérés az új-mexikói Apache Pointban folyt az elmúlt években egy 2,5 m átmérőjű, f/5-ös fényerejű alt-azimut távcsővel, melynek határmagnitúdója 23. 2005 júliusáig a projekt első fázisa elkészítette az egész égbolt negyedére kiterjedő felmérést, amely során százmillió galaxisról és ugyanennyi csillagról készültek mérések (a jelenleg futó második fázis már szűkebb célokat kitűző megfigyelés-sorozatból áll).
A Leo T jelű törpegalaxis a kanári-szigeteki 2,5 m-es Isaac Newton Telescope nagylátószögű kamerájával.
Egy ilyen felmérés során újabb galaxisokat is felfedeznek, mint csillagsűrűsödéseket olyan, látszólag "üres" égbolt-területeken, ahol korábban nem ismertek galaxist. M.J. Irwin (University of Cambridge) és munkatársai így fedezték fel a Leo T törpegalaxist, melynek neve onnan származik, hogy a Leo csillagkép irányában látszik és átmeneti ("transzfer") típus a törpe szferoidális (dSph) és törpe irreguláris (dIrr) galaxisok között. A galaxis összfényessége sokkal kisebb, mint azt a törpe szferoidális galaxisok esetén várnánk, ami ugyan lehetne az árapály-erők hatásának következménye is, ám ahhoz a távolsága túl nagy (kb. 420 kpc, azaz majdnem 1,4 millió fényév), hogy a Tejútrendszer gravitációs ereje megszabadítsa csillagai nagy részétől.
A Leo T egyedi csillagainak szín- és fényesség-eloszlása alapján kiderült, hogy legjellemzőbb a vörös óriáságon levő csillagok járuléka. Ezek kis tömegű, felfúvódott vörös óriás csillagok, átlagos koruk mintegy 6-8 milliárd év, fémtartalmuk pedig alig negyvened része a Napénak. Ettől azonban sokkal meglepőbb, hogy nagyszámú fényes, kék csillag is található a törpegalaxisban. Jelenlétük a közelmúltban, alig 200 millió éve lezajlott csillagkeletkezésre utal. Noha a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem teljesen egyértelmű, milyen típusú objektumok (lehetnek fiatal kék óriások, esetleg szoros kettőscsillagok összeolvadásával kialakuló kék vándorok, de akár magbéli héliumégető csillagok is), létezésük mindenképpen igazolja a fiatal és öreg csillagok keveredését. A Leo T irányában látszik még egy semleges hidrogénből álló felhő is, melyet az ausztráliai 64 m-es Parkes rádióteleszkóppal készített HIPASS (HI Parkes All Sky Survey) felmérés adatai alapján elemeztek. A felhő becsült tömege mintegy kétszázezer naptömeg, és valószínű, hogy a galaxishoz tartozik. Az újonnan felfedezett törpegalaxis típusa a Pisces és a Phoenix törpékhez hasonló, abszolút fényessége azonban mindkettőénél kisebb, alig -7,1 magnitúdó. Ennyire kis abszolút fényességű törpegalaxisban még soha nem találták friss csillagkeletkezés nyomait, ami tovább erősíti a Leo T különlegességére utaló jeleket.
Forrás: Irwin, M.J. és munkatársai, 2007, ApJ, 656, L13-L16 (astro-ph/0701154)
