Földi kémkedés helyett az Univerzum kutatása: WFIRST, a NASA új űrtávcső-programja

2305

Az „adománytükörből” készülő WFIRST űrteleszkóp a közeli infravörös tartományban, a Hubble-űrtávcsőénél mintegy százszor nagyobb látómezővel kutatja majd az Univerzum titkait.


2012-ben komoly meglepetés érte a tudományos közvéleményt, amikor bejelentették, hogy az amerikai védelmi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Felderítési Iroda (National Reconnaissance Office, NRO) két, a Hubble-űrtávcső kategóriájába eső, de annál modernebb, és sokkal nagyobb látómezejű, fel nem használt kémműholdat (pontosabban az ezekbe tervezett tükröket és optikai elemeket) ajándékoz a NASA-nak. Az amerikai űrhivatal ezt követően a csillagászközösséghez fordult javaslatokért, hogy az „égből pottyant” adományokat milyen módon lehetne valódi, finanszírozásra érdemes tudományos programokká formálni.

A több éves előkészület után idén február 18-án megtörtént az első hivatalos bejelentés a NASA részéről: az egyik, eredetileg a bolygófelszín megfigyelésére szánt teleszkóp Wide-Field Infrared Survey Telescope (WFIRST) néven a 2020-as évek közepétől a közeli infravörös tartományban dolgozó űrtávcsőként szolgálja majd a Világegyetem megismerését.

A WFIRST űrtávcső látványterve (gsfc.nasa.gov)
A WFIRST űrtávcső látványterve (gsfc.nasa.gov)

Az amerikai űrhivatal következő, nagy programja a szintén az elsősorban infravörös tartományban érzékeny James Webb Űrtávcső lesz, amelyet a tervek szerint 2018 októberében bocsátanak fel, majd 5-10 évig készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket – köszönhetően 6,5 méter effektív átmérőjű tükrének, ami által az eddigi legnagyobb objektívű űrobszervatóriumként működhet majd (a 18 hatszögletű szegmensből álló főtükör utolsó darabja néhány héttel ezelőtt készült el). A WFIRST a James Webb küldetésének vége felé, egyfajta őrségváltásként indul majd el mintegy másfél millió kilométerre lévő „állomáshelyére”, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjába (a James Webb szintén itt fog majd keringeni, kellően távol a Föld infravörös „zajától”).

Bár a WFIRST tükre „csak” 2,4 méter átmérőjű lesz, a nagy előnye a látómező méretében fog rejleni, ami mintegy százszorosan múlja majd felül a Hubble és a James Webb űrtávcsövekéit. Ez többek között távoli galaxisok millióinak és szupernóva-robbanások ezreinek nagyléptékű infravörös felmérését teszi majd lehetővé, ami komoly lépést jelenthet az Univerzum korai állapotának és fejlődésének megismerése szempontjából. Ezek a kozmológiai jellegű vizsgálatok közelebb vihetnek bennünket a Világegyetem legfontosabb összetevőinek gondolt sötét anyag és sötét energia tulajdonságainak megértéséhez.

Látványos összehasonlítás az azonos tükörátmérőjű WFIRST és a Hubble-űrtávcső látómezőiről: míg utóbbinak 432 felvétel kellett az Androméda-galaxis negyedének leképezéséhez, addig előbbinek mindehhez két expozíció is elég lesz (gsfc.nasa.gov)
Látványos összehasonlítás (a képre klikkentve) az azonos tükörátmérőjű WFIRST és Hubble-űrtávcső látómezőiről: míg utóbbinak 432 felvétel kellett az Androméda-galaxis negyedének leképezéséhez, addig előbbinek mindehhez két expozíció is elég lesz (gsfc.nasa.gov)

A másik terület, amin úttörő eredményeket várhatunk a WFIRST programtól, az exobolygókutatás. A Webb-űrtávcsőhöz hasonlóan fontos célkitűzés a közeli rendszerek esetében a bolygók direkt leképezése, amit a WFIRST esetében egy, a központi csillag fényét kitakaró koronagráf alkalmazása segít majd. Ez a detektálási metódus az előrejelzések alapján alkalmas lesz arra, hogy a következő évtized derekára nem csak Jupiter-szerű óriásbolygókról, hanem akár Földünknél nem sokkal nagyobb, szuperföld kategóriájú planétákról is közvetlen felvételeink legyenek. A nagy látómezőnek köszönhetően a WFIRST ugyanakkor az új exobolygók statisztikai léptékű felfedezésében is fontos műszer lehet – továbbvive azt a munkát, amit néhány évvel ezelőtt a Kepler és a CoRoT űrtávcsövek kezdtek el, s az évtized végétől remélhetőleg más programok (TESS, CHEOPS) folytatnak majd.

Forrás: HubbleSite Newscenter, 2016.02.18.
A WFIRST űrtávcső honlapja

Hozzászólás

hozzászólás