Ilyen galaxist még soha senki nem látott

1897

Egy tanulmány szerint az UGC 1382 jelű galaxis valójában tízszer nagyobb annál, mint korábban gondolták, és a legtöbb galaxissal ellentétben belső részei fiatalabbak, a külső részei meg öregebbek.

A galaxisról szóló tanulmány szerzői, Mark Seibert (Observatories of the Carnegie Institution for Science, Pasadena, California) és Lea Hagen (doktori hallgató) véletlenül találtak erre a galaxisra. Eredetileg különleges elliptikus galaxisokban keletkező csillagokat kerestek, de a NASA Galaxy Evolution Explorer (GALEX) képein nem azt találták, amire számítottak.

“A galaxis szélén spirálkarokat láttunk, amiket eddig senki nem vett észre. Ilyet nem lenne szabad elliptikus galaxis körül látnunk”, mondta Hagen, a tanulmány egyik szerzője. “Így hát elkezdtük kideríteni, hogyan alakult ki ez a galaxis.”

A kutatók megnéztek más távcsövekkel készült képeket is, így a Sloan Digital Sky Survey (SDSS), a Two Micron All-Sky Survey (2MASS), a Wide-Field Infrared Survey Explorer (WISE), a Very Large Array és a Las Campanas Obszervatóriumban található Carnegie’s du Point Telescope adatait is. Miután a GALEX mérésein észrevették a spirálkarokat, az optikai és infravörös megfigyelések alapján a kutatóknak lehetősége adódott, hogy részletesen modellezzék a galaxis keletkezését.

Balra egy optikai tartományban készült kép az UGC 1382 galaxisról. Ebben a tartományban egy átlagos elliptikus galaxisnak tűnik. Ultraibolya-tartományban készült képeken már látszódnak a spirálkarok (középső ábra). Ha ezt még összevetjük az alacsony sűrűségű hidrogénház eloszlásával (jobbra, zöld szín), akkor látszódik, hogy mekkora galaxissal van dolgunk.
Balra egy optikai tartományban készült kép az UGC 1382 galaxisról. Ebben a tartományban egy átlagos elliptikus galaxisnak tűnik. Ultraibolya-tartományban készült képeken már látszódnak a spirálkarok (középső ábra). Ha ezt még összevetjük az alacsony sűrűségű hidrogéngáz eloszlásával (jobbra, zöld szín), akkor látszódik, hogy mekkora galaxissal van dolgunk. (Kép: NASA/JPL/Caltech/SDSS/NRAO)

A mérések alapján kiderült, hogy az UGC 1382 mintegy 718 ezer fényév átmérőjű galaxis, vagyis nagyjából hétszer nagyobb a Tejútrendszernél. A galaxis alkotórésze egy forgó, alacsony sűrűségű gázkorong. Itt csillagok nem keletkeznek, mivel a gáz túlságosan kiterjedt.

De még nem is ez okozta a legnagyobb meglepetést, hanem a galaxis egyes komponenseinek kora. A legtöbb galaxisnál a belső régió öregebb csillagokat tartalmaz, ez keletkezik először. Ahogy tovább fejlődik a galaxis, minél kijjebb megyünk, annál inkább fiatalabb csillagokkal fogunk találkozni. Ez nem így van az UGC 1382 esetében. “Az UGC 1382 középponti része fiatalabb, mint az őt körül vevő spirálkarok”, mondta Seibert. “Kívül öreg, belül fiatal.”

Az UGC 1382 egyedi felépítésének az lehet az oka, hogy maga a galaxis több különálló galaxisból jött létre. Más szóval a galaxis egyes részei külön-külön fejlődtek, mielőtt összeolvadtak egy nagy csillagvárossá.

Az összeolvadás és fejlődés menete a következő lehet. Nagyon sok kis galaxis tömörült egy kis csoportba, amik nagyrészt gázból és sötét anyagból álltak. Később egy lencsegalaxis alakult ki valahol a csoport közelében. 3 milliárd évvel ezelőtt a kis galaxisok a lencsegalaxis körüli pályára álltak, majd belőlük kialakult a ma látható korong.

Több ilyen galaxis is létezhet az Univerzumban, de ehhez hasonlót eddig még nem talált senki.

Forrás: JPL News (2016. 07. 11.)

Hozzászólás

hozzászólás