Klim Ivanovics Csurjumov (1937-2016)

3457

Életének 80. évében elhunyt a Rosetta-szonda üstökösének egyik felfedezője, Klim Ivanovics Csurjumov üstököskutató és felfedező.

Életének 80. évében elhunyt a Rosetta-szonda üstökösének egyik felfedezője, Klim Ivanovics Csurjumov nemzetközi hírű ukrán üstököskutató, akit üstökösvadászként is számon tartanak. Az 1969-ben általa és felfedezőtársával, Szvetlana Ivanovna Geraszimenkóval felfedezett, majd róluk elnevezett 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstököst (röviden 67P) üstököst az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrmissziója során hosszú időn keresztül közvetlen közelről részletesen is megvizsgálhattuk.

20161016_Klim_Csurjumov_1937-2016_1
Klim Invanovics Csurjumov (1937-2016) a Rosetta űrszonda közeli megfigyelései alapján a 67P magjának háromdimenziós modelljével 2014. november 12-én a Rosetta-program egyik irányítóközpontjában (kép: ESA, DLR).

Klim Ivanovics Csurjumov szovjet-ukrán csillagász 1937. február 19-én született a dél-ukrajnai Mikolajiv (oroszul: Nyikolajev) városában Iván Ivanovics Csurjumov és Antonyina Mihajlovna Csurjumova nyolcadik gyermekeként. Apja még a második világháború alatt 1942-ben elhunyt. Klim Csurjumov a Kijevi Vasúti Iskolában tanult 1949-1955 között, majd a Kijevi Egyetem Fizika Tanszékén először elméleti fizikát, optikát, majd pedig csillagászatot tanult. A tanulmányok befejezése után 1960-ban a szibériai Jakut-autonóm területen lévő Tikszi-öböl melletti geofizikai állomásra került, ahol a sarki fény, föld-áramok és ionoszféra tanulmányozásában vett részt. 1962-ben visszatért Kijevbe, ahol a szovjet katonai eszközfejlesztési és űrprogramokban vett részt különböző berendezések és eszközök optikai alkatrészeinek fejlesztésében. Ezután a Kijevi Állami Egyetem Csillagászati tanszékén folytatta a tanulmányait, posztgraduális tudományos fokozatot szerzett 1972-ben (egyetemi doktori). Közben 1969-ben Szvetlana Geraszimenkóval felfedezték a később róluk elnevezett 67P/Churyumov-Gerasimenko, a Jupiter üstökös-családjához tartozó, rövid keringési idejű (mai elnevezéssel ekliptikai) üstököst.  Az alábbi képek a 67P-üstökös felfedezésekor készültek 1969. szeptember 21-én.

20161016_Klim_Csurjumov_1937-2016_2
A 67P-üstökös a felfedezésekor, 1969. szeptember 21-én készült felvételeken csak halvány kis ködös foltnak látszik, ami lassan elmozdul a csillagok előtt. A nyilak a kis diffúz „gombóc” üstökös helyzetét mutatják a csillagok háttere előtt (kép: Klim Csurjumov és ESA Rosetta-program).

A következő kép a 67P-üstökös felfedezése utáni első napközelsége (1976. április 7.) előtt, 1975-ben készült és a felfedezőket mutatja a dushanbe-i obszervatóriumban (Tadzsikisztán).

20161016_Klim_Csurjumov_1937-2016_3
Klim Csurjumov és Szvetlana Geraszimenko a 40 cm-es Zeiss-asztrográffal a dushanbe-i obszervatóriumban (Tadzsikisztán) 1975-ben (kép: Klim Csurjumov és ESA Rosetta-program).

Csurjumov 1993-ban megvédte a doktori téziseit „Az üstökösök fejlődésével kapcsolatos fizika folyamatok” témakörben. 1998-tól a Kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem professzora lett. 2004-től a Kijevi Planetárium igazgatójává nevezték ki.

Mint tudjuk, az ESA Rosetta űrszondájának eredetileg 2003-ra tervezett indítását egy évvel el kellett halasztani az Ariane-5 hordozórakétával kapcsolatos hiba miatt és a hiba kijavítása után sikerült csak útnak indítani az űreszközt. Azonban az eredetileg kijelölt cél-üstököst már a szonda nem érhette volna el az egy éves késedelem miatt, ezért új cél-üstököst kellett keresni. A választás a 67P-üstökösre esett, mert ez elérhető volt a késés után.

Az Európai Űrügynökség meghívására 2004-ben Klim Csurjumov és Szvetlana Geraszimenkó részt vettek a Rosetta-űrszonda indításán a francia-guayanai Kourou űrközpontban. Az Ariane-5 hordozórakéta fellövése előtt készült fotót mutatja a következő kép.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Klim Csurjumov és Szvetlana Geraszimenko a Rosetta indítása
előtt a francia-guayanai Kourou űrközpontban 2004-ben. A háttérben az indításra kész Ariane-5 hordozórakéta van, amelynek a tetején a Rosetta és vele a Philae leszállóegység foglal helyet (kép: ESA Rosetta-program).

Mint ismeretes, a sikeres Rosetta-program során a Philae leszállóegység 2014. november 12-én simán leszállt a 67P- üstökös magjára. Az esemény nyomon követésében az ESA meghívására Csurjumov és Geraszimenkó is részt vett. Majd a múlt hónap végén a Rosetta-program befejezéseként a fő szonda is az üstökösmag felszínére ereszkedett 2016. szeptember 30-án és ezzel egy üstökösmag felszínén már két, ember alkotta űreszköz is nyugalomra talált.

Klim Csurjumov 2016. október 13-ról 14-re virradó éjjel kórházban hunyt el az ukrajnai Harkovban.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 „Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás