Magyar felfedezés: holdja lehet a 2007 OR10 törpebolygónak

3606

Magyar kutatók a Hubble-űrtávcső archív felvételein fedezték fel a távoli égitest kísérőjét.

A 2007 OR10 a legnagyobb égitest a Naprendszerben, amely még nem rendelkezik rendes, végleges elnevezéssel. A rejtélyes égitest pályájának jelentős része jóval a Plutón túl húzódik. Sokáig csak annyit lehetett tudni róla, hogy viszonylag nagy, és a felszíne vöröses színű.

2016 első felében aztán magyar kutatók a Kepler és Herschel űrtávcsövek segítségével megállapították, hogy a törpebolygó nagyobb és sötétebb, mint azt korábban sejteni lehetett, és valójában a harmadik legnagyobb törpebolygó a Naprendszerben, a Pluto és az Eris után. A felszíne pedig olyan sötét lehet, mint a Pluto közelképein látott legsötétebb, vöröses anyaggal borított foltok.

20160311_or10_kep1
A Naprendszer legnagyobb törpebolygóinak csoportképe. Az alsó számok a fényvisszaverő képességet jelzik: van, amelyik fehérebb a tiszta hónál is. (Pál András, JHUAPL/SwRI (Pluto), Éder Iván (háttér))

De ezzel a 2007 OR10 kutatása nem ért véget. Manapság számos Neptunuszon túli törpe- és kisbolygónak ismerünk holdját: a Pluto mellett további, nagyméretű égitestek, mint Eris, a Makemake és a Haumea is rendelkeznek kísérővel. A 2007 OR10 esetében is utaltak erre jelek: az égitest egészen lassú, 45 órás forgási periódusát például egy hold árapálya miatti fékeződés könnyen meg tudná magyarázni.

A kutatók, Marton Gábor és Kiss Csaba (MTA CSFK Csillagászati Intézet) vezetésével ezért a Hubble-űrtávcső archív felvételeit is átnézték. A 2007 OR10-ről 2009. novemberben és 2010. szeptemberben készített felvételeket az űrtávcső és a 2010-es felvételeken látszik is egy halvány pötty a törpebolygó mellett. De vajon ez egy hold-e, vagy csak egy azonos irányban látszó csillag? A 2010-es mérések alatt a törpebolygó (és így a hold) kellőképpen elmozdult, így kizárható, hogy háttércsillaggal volt dolguk.

20161020_or10moon_kep1
A 2010-es felvételsorozat: a nyíl jelzi a holdat. (NASA/STScI/Wesley Fraser/Marton Gábor et al.)

A 2009-es felvételen viszont elsőre nem látszott semmi: vajon még sincs hold, vagy éppen csak túl közel látszott a törpebolygóhoz? Ennek eldöntésére a kutatók egy további trükköt vetettek be. Mivel a 2007 OR10 elég kicsi ahhoz, hogy még a Hubble felbontása mellett is közel pontszerű legyen, a kutatók levonták egy azonos fényességű pontforrás képét a felvételről. A maradvány képen pedig feltűnt egy további forrás, ami már kifejezetten arra utalt, hogy hold lehet a törpebolygó körül. Persze ebből a két időpontból még csak nagyon bizonytalan pályát lehet becsülni, ezért a kutatók most további Hubble-mérésekre pályáznak.

20161020_or10moon_kep2
Lehetséges pályák a 2007 OR10 körül a két mérés alapján. A kisebb fekete pontok az égi háttérhez képesti elmozdulást jelzik az egymást követő felvételeken. (Marton Gábor et al.)

A felfedezést Marton Gábor és kollégái az ezen a héten zajló 48. Division for Planetary Sciences (DPS) and 11. European Planetary Science Congress (EPSC) konferencián egy poszteren mutatták be. A téma iránti érdeklődést jól mutatja, hogy a poszterről a Planetary Society is külön blogbejegyzésben számolt be.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” (KHK) projekt támogatta.

Hozzászólás

hozzászólás