• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál

    Újabb magyar nevű kisbolygók: Papp László, Gobbi Hilda és Erőss Zsolt is az égre került







    Tavaly tovább folytatódott a Piszkéstetői Obszervatóriumban felfedezett kisbolygók elnevezése, így a mögöttünk hagyott esztendőben 14 számozott aszteroida kapott magyar vonatkozású nevet.

    A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.

    Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat. Ennek legfőbb oka, hogy az égitest mozgásának pontos meghatározásához, a pálya precíz leírásához több éven keresztül követni kell a kisbolygót, ami nem mindig sikerül az észlelőknek. A szabályozás is jelentősen megváltozott az elmúlt években, de általánosságban elmondhatjuk, hogy egy éjszaka megfigyelései nem elegendőek, hogy valóban felfedezőnek mondhassuk magunkat. Ehhez legalább két éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, így amikor évekkel később újra lefotózzák, a múltbéli adatokat visszakeresve eljuthatnak a mi észleléseinkig. Amennyiben később találnak a mienknél korábbi megfigyelést az archívumokban, az is előfordulhat, hogy elveszítjük az égitest felfedezésének jogát. Ha már két különböző évben megfigyelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut (ez a felfedezés évéből, majd betűk és számok kombinációjából áll), már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámot ad a kisbolygónak, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek. Az alábbi összefoglalóban a tavaly elnevezett 14 kisbolygó rövid történetét ismertetjük.

    20140516-schmidt-raczmiklos

    A felfedezések ezreit szállító piszkéstetői Schmidt-távcső (Rácz Miklós felvétele)

    (135799) Ráczmiklós = 2002 RZ111

    Sárneczky Krisztián fedezte fel 2002. szeptember 7-én ezt a 2-3 km átmérőjű, 4,15 éves keringési idejű kisbolygót. Miután majd’ három hónapig sikerült követni, nem okozott gondot 2004-es újrafelfedezése, azóta pedig minden évben megfigyelik a világ valamely obszervatóriumában. A pontos pályaelemek ismeretében a felfedezőnek egy 1990-ben készült, digitalizált fotólemezen is sikerült megtalálni a nyomát. Nevét Rácz Miklós fizikusról kapta, aki 2000 és 2011 között a Konkoly Obszervatórium műszaki igazgatója volt, és nevéhez fűződik a Piszkéstetői Megfigyelő Állomás modernizációjának elindítása.

    (142275) Simonyi = 2002 RQ117

    Az előző kisbolygóval egy éjszakán sikerült felfedezni ezt a 3-4 km átmérőjű, 4,11 éves keringési idejű égitestet. Az ekkor 19,5 magnitúdós kisbolygót három hónapig sikerült követni, így 2003. decemberében és 2005. áprilisában ismét észlelték a Mátrából, és azóta is folyamatosan követik. A 21 fokos pályahajlású kisbolygó 2006-ban kapta sorszámát, neve pedig Simonyi Károly (1916-2001) professzornak, a Műegyetem legendás hírű tanárának, a Fizika kultúrtörténete című fizikatörténeti alapmű szerzőjének állít emléket, aki pályája során mindig kiállt a természettudományos és humán kultúra egysége mellett.

    (167018) Csontoscsaba = 2003 QS29

    Sárneczky Krisztián találta meg 2003. augusztus 23-án ezt a 19,5 magnitúdós kisbolygót, amelyet egy hónappal korábban már észleltek egy amerikai obszervatóriumból, ám a felfedezés végül nálunk maradt, mert szeptember közepéig folyamatosan tudtuk követni a halványuló kisbolygót. Az 1-2 km átmérőjű, 3,81 éves keringési idejű aszteroidát később 2002-es archív képeken is azonosítottuk, majd további követése után 2007 őszén megkapta sorszámát. Nevét a Piszkéstetői Obszervatórium 1 méteres RCC-távcsövének épületét tervező Csontos Csaba (1940-2013) Ybl-díjas építészről kapta, aki többek között a budapesti Korona Szállót és a keszthelyi Balaton Színházat tervezte.

    20140526-rcc-raczmiklos

    A Csontos Csaba által tervezett épület és kupola ad otthont hazánk legnagyobb, 1 méter átmérőjű távcsövének (Rácz Miklós felvétele)

    (167341) Börzsöny = 2003 VG

    Ezt a közel kör alakú pályán járó, 4, 56 éves keringési idejű, 20,5 magnitúdós kisbolygót is Sárneczky Krisztián  fedezte fel 2003. november 3-án. Másfél hónapnyi követés után számos archív, 2002-ben készült felvételen is megtalálták a 3-4 km átmérőjű kisbolygó nyomát, így miután 2005-ben és 2007-ben is sikerült megfigyelni, megkapta sorszámát. A keresztségben a  Börzsöny nevet kapta, amely hazánk egyik legszebb hegysége, a Dunakanyar ékessége.

    (171118) Szigetköz = 2005 GJ1

    Sárneczky Krisztián azonosította 2005. április 2-ai képeken ezt a 20 magnitúdós, 3-4 km átmérőjű kisbolygót. A hónap végére kiderült, hogy 2001 UC182 jelöléssel korábban már katalogizálták, ám a több 2005-ös megfigyelés miatt végül magyar felfedezésű maradhatott. Az 5,64 éves keringési idejű, mindössze 2 fokos pályahajlású aszteroidát azóta minden szembenállása alkalmával észlelték, így 2007-ben megsorszámozták. Akárcsak az előző égitest, ez is hazánk egyik legszebb tájáról kapta nevét.

    (175566) Papplaci = 2006 TM7

    Sárneczky Krisztián és Csák Balázs fedezte fel 2006. október 1-jén 20 magnitúdónál. A 4,91 éves keringési idejű, 3-4 km átmérőjű égitestről 1999-ből és 2004-ből is előkerültek egyéjszakás megfigyelések, a 2001 és 2003 közötti időszakból pedig egy internetes képarchívumot használva a felfedezők mértek ki számos pozíciót. Sorszámát 2008 elején kapta, miután Piszkéstetőről sikerült újra megfigyelni. Bár 19,5 magnitúdónál nem lehet fényesebb, azóta is rendszeresen és sokszor észlelik a világ különböző obszervatóriumából. Nevét a legendás hírű, felejthetetlen mondásai és közvetlen stílusa miatt mindenki által szeretett Papp Lászlóról (1926-2003), a mi Papplacinkról kapta, aki első bokszolóként védte meg két alkalommal is az olimpiai bajnoki címét (1948 után 1952-ben és 1956-ban is győzött). Kétszeres Európa-bajnok, hétszeres magyar bajnok, profi pályafutása során 29 mérkőzésből 27-et megnyert, kettő pedig döntetlennel végződött.

    20140526-papplaszlo

    “Jobb kezem a Rókus kórház, bal kezem a köztemető.”

    (181298) Ladányi = 2006 QY

    Ezt a 4-5 km-es kisbolygót szinte egy időben fotózták le Piszkéstetőn és a kaliforniai Palomar-hegyen, de a gyorsabb beküldés miatt végül Sárneczky Krisztiánnak ítélték a felfedezést 2006. augusztus 17-ei dátummal. Miután a 19-19,5 magnitúdós kisbolygót szeptemberben is sikerült lefotózni, 2005-ből előkerült egy archív mérés Kitt Peakről, míg a 2001-2002-es időszakból a felfedező mért ki számos archív felvételt a már említett Palomar-hegyi távcső archívumából. Az 5,28 éves keringési idejű égitest végül 2008 márciusában kapta meg sorszámát, miután a Mátrából többször is újraészlelték. A kisbolygót Ladányi Tamás amatőrcsillagászról, a The World At Night (TWAN) csoport tagjáról, neves asztrofotósról, két kettőscsillag felfedezőjéről nevezték el.

    (184930) Gobbihilda = 2005 VU4

    Sárneczky Krisztián fedezte fel 2005. november 4-én 19,5 magnitúdós fényességnél, majd miután következő év januárjáig sikerült követni, 2006 végén az újrafelfedezés is a Mátrából történt. Külhoni obszervatóriumból csak 2007 elején fotózták le először, bár később egy 2004-es megfigyelést is a kisbolygóhoz kapcsoltak. Az 5-6 km-es átmérőjével nagynak számító aszteroida azért maradhatott eddig észrevétlen, mert az átlagosnál távolabb, majd’ 4 CsE távolságban keringve halványabbnak látszik társainál. A 7,88 éves keringési idejű égitest 2:3 arányú rezonanciában van a Jupiterrel, vagyis amíg az óriásbolygó kétszer megkerüli a Napot, a kisbolygó pontosan háromszor teszi ugyanezt. Az ilyen kisbolygókat hívjuk Hilda típusú kisbolygóknak, így a család első hazánkból felfedezett tagját nem is nevezhettük el másról, mint a 20. század egyik legjelentősebb magyar színésznőjéről, Gobbi Hildáról (1913-1988). A különleges karizmájú, rendkívüli tehetségű Kossuth-díjas színésznő közel száz filmben játszott, számtalan televíziós szereplés és sok ezernyi előadás fűződik a nevéhez, kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum és több színészotthon, kollégium is.

    (199687) Erősszsolt = 2006 HA18

    Egy derült éjszakákban bővelkedő hét első éjszakáján, 2006. április 21-én fedezte fel  Sárneczky Krisztián ezt a 3-4 km átmérőjű kisbolygót. A 20 magnitúdós kisbolygó képét márciusig visszamenően megtalálták az arizonai Spacewatch program észlelései között, majd ugyanők májusig követték, így elegendően pontos pályaelemek álltak rendelkezésre ahhoz, hogy a felfedező a NEAT program 2001-es és 2002-es archív felvételein is megtalálja halvány nyomát. A hamar összegyűlt viszonylag sok észlelés után csak ki kellett várni, hogy újabb két évben megfigyeljék, így 2008 novemberében az 5,42 éves keringési idejű égitest megkaphatta sorszámát. A kisbolygó a legsikeresebb magyar magashegyi hegymászó, a Székelyföldön született Erőss Zsolt nevét viseli, aki első magyar állampolgárként jutott fel a 8850 méter magas Csomolungma csúcsára. Az utolsó két nyolcezresét már műlábbal teljesítő  hegymászó a tizedik nyolcezres meghódítása után, 2013. május 21-én tűnt el társával, Kiss Péterrel a Kancsendzöngáról visszafelé vezető út során.

    20140526-fiuk

    (199688) Kisspéter = 2006 HK18

    Az előző kisbolygóval egyező éjszakán, 2006. április 21-én fedezte fel Sárneczky Krisztián ezt a szintén 3-4 km átmérőjű kisbolygót. A 5,37 éves keringési idejű égitestet csak három napig sikerült követni, ám néhány hónappal később kiderült, hogy 2002 augusztusában már észlelték néhány éjszakán, ám a több megfigyelés miatt a felfedezés nálunk maradhatott. A két szembenállás után már nem okozott gondot 2007 nyarán az aszteroida ismételt észlelése Piszkéstetőről. A véletlen folytán erről a kisbolygóról is 2008 novemberére gyűlt össze annyi megfigyelés, hogy megkaphassa számát, így a sorban pontosan az előző égitest után következik a katalógusban. Ahogy a két égitest sorsa, úgy a nevük is összefonódik: Kiss Péter a magyar magashegyi hegymászás reménysége az Alpok mind a 82 négyezres csúcsát meghódította, majd a 8586 méter magas Kancsendzönga csúcsára is feljutott, ám a visszaúton, 2013. május 21-én, mászótársával, Erőss Zsolttal együtt eltűnt.

    (233893) Honthyhanna = 2008 YW5

    Ezt a Hilda családba tartozó, 4-5 km-es égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2008. december 21-én. Az esti égen látszó 20,5 magnitúdós kisbolygót a korábbi hónapokban már többször észlelték, de az elszórt megfigyeléseket csak az egymást követő éjszakákon (december 31-éig) végzett piszkéstetői megfigyelések után tudták összeilleszteni, így az ideiglenes jelölés és a felfedezés nálunk maradt. Később 2007 őszéről is előkerült egy egyéjszakás megfigyelés, majd a felfedező a NEAT program 2002-es archív felvételeiről is kimérte a 7,84 éves keringési idejű égitest halvány nyomát. Sorszámát végül a 2010-es szembenállás után kapta meg, nevét pedig a – a Gobbihilda kisbolygóhoz igazodva – szintén egy színésznőről, a különleges hangfekvésű díváról, az utolsó igazi operettprimadonnáról, Honthy Hannáról (1893-1978) kapta.

    (240697) Gemenc = 2005 GC

    A hivatalos adatok szerint április 1-jén történt a felfedezése, ám valójában már március 31-ai képeken megtalálta Sárneczky Krisztián ezt a 20 magnitúdós kisbolygót. Szokatlanul nagy, 0,3-as excentricitása miatt csak bizonyos években fényesedik ki annyira, hogy könnyen észlelhető legyen, ám miután ez 2006-ban, 2009-ben és 2010-ben is bekövetkezett, nem volt akadálya elnevezésének. A 4-5 km-es, 4,66 éves keringési idejű égitest az ideiglenes jelölésére rímelve a Gemenc nevet kapta, folytatva azt a hagyományt, hogy a Piszkéstetőn felfedezett kisbolygókat ne csak híres magyarokról, hanem szép magyar tájakról is elnevezzük.

    (269232) Tahin = 2008 QV

    Egy igen sikeres, hét derültet hozó észlelőhét első éjszakáján, 2008. augusztus 21-én fedezte fel Sárneczky Krisztián. A 20 magnitúdós kisbolygót októberben Arizonából is megfigyelték, így négy korábbi évből származó megfigyeléseket is hozzá tudtak kapcsolni, ám 2001 és 2006 között minden évben csak egy-egy éjszakán fotózták le a világ valamely obszervatóriumából, így magyar felfedezés maradhatott. Az 5,27 éves keringési idejű, 3-4 km átmérőjű kisbolygó két további szembenállás észlelése után 2011-ben kapta meg sorszámát. Az elnevezéssel a felfedező a feleségének, Tahin Szilviának szeretett volna köszönetet mondani, akinek ifjú házasként sok éjszakát kellett egyedül töltenie, miközben férje a kisbolygókat vadászta a hideg mátrai éjszakában.

    20140526-tahin

    A felfedező és a felfedezett.

    (274810) Fedáksári = 2008 YP25

    A Hilda család tagjaként ezt a kisbolygót is egy színésznőről nevezte el felfedezője. Fedák Sári (1889-1955) a II. világháború előtti korszak egyik legismertebb és legsikeresebb énekes-primadonnája volt. Nevéhez kapcsolódó érdekesség, hogy a rablóultiban az irreálisan magas kontra neve fedáksári. A 3-4 km átmérőjű, 7,91 éves keringési idejű kisbolygót 2008. december 27-én fedezte fel Sárneczky Krisztián. A 21 magnitúdós kisbolygót 2010-ben találta meg újra az infravörös WISE műhold, ezt követően már lehetett azonosítani több 2001/2002 fordulóján készült archív felvételen. Sorszámát a 2011-es megfigyelések után kapta, de halványsága miatt azóta nem sikerült észlelni.

     

    Ez a bejegyzés A Naprendszer, Kisbolygók kategóriában van és a következő címkékkel lett ellátva: , , . Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul