Furcsa égitest a Naprendszer végvidékein

A 2003
EL₆₁ jelzésű Kuiper-objektum igen jó eséllyel pályázhatna "a legérdekesebb
naprendszeri égitest a Neptunuszon túl" címre. Felfedezése után
nem sokkal ismerték fel, hogy tojásdad alakú és mintegy
1960x1500x1000 km
méretű, amivel közel akkora, mint a Plútó és a törpebolygók státusáról a viharos eseményeket kiváltó Eris (2003 UB₃₁₃). 3,9 órás
forgási periódusával a Naprendszer leggyorsabban pörgő, 100 km-nél
nagyobb égitestje. Két holdja is van, melyek közül
a fényesebb 49 nap alatt kerüli meg közel körpályán, míg a
belső hold 35 napos periódussal kering elnyúlt pályáján. Ezekből az
adatokból kiszámítható a sűrűsége, ami alapján a 2003 EL₆₁ egy tömör
szikladarab, felszínét pedig spektroszkópiával kimutatott vékony
jégréteg fedi.

A 2003 EL61 és két holdja (Forrás: NASA, ESA, illetve A. Feild [STScl])

A
2003 EL₆₁
furcsaságaira Kristina Barkuma (Caltech) figyelt fel, aki
a jelenleg ismert legnagyobb Kuiper-objektumok kémiai összetételét és
fizikai tulajdonságait kutatja. A
vizsgált égitestek közül öt hasonló pályán kering, ráadásul mindegyik
színképében sikerült kimutatni a vízjég jelenlétét. Ez
utóbbi igen szokatlan, mivel a korábban részletesen megvizsgált
Kuiper-objektumok többségében egyáltalán nem láttunk vízjégre utaló
jeleket.

A jelenség magyarázata a 2003 EL₆₁ csillagászati értelemben vett
közelmúltjában történt ütközés lehet. Ennek során a szülőobjektumhoz
hasonló kisebb égitestek keletkeztek, míg a 2003 EL₆₁
forgása jelentős mértékben felgyorsult. A kidobódott törmelékdarabok közül
néhány a szülőégitest holdjává vált, a többi pedig hasonló, de
távolabbi pályára került. Pillanatnyilag a következő objektumokat ismerjük a 2003 EL₆₁ családjából: 1999 OY₃, 1995
SM₅₅, 1996 TO₆₆, 2002 TX₃₀₀, 2003 OP₃₂, illetve a megfigyelt holdak.
Érdekes kérdés, hogy egyszer be tudjuk-e majd azonosítani a
feltételezett ütközés összes résztvevőjét. Az új eredmények alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy
az ütközések nem csak a Naprendszer belső vidékein, hanem távolabb is
nagyon fontos szerepet játszanak az égitestek fejlődésében.