Újabb üstököskitörés: ismét aktív a Schwassmann-Wachmann 1

Az üstökösök
hirtelen felfényesedései, melyeket kitörésnek
nevezünk, teljesen megjósolhatatlanok. Nemrégiben
a 17P/Holmes üstökös történelmi
kitörése borzolta fel az észlelők kedélyét,
néhány napja azonban egy ismert és igen
különleges üstökös is hasonló
jelenséget produkált. A 29P/Schwassmann-Wachmann 1-üstököst 1927-ben fedezték fel a hamburgi obszervatóriumban,
13,5 magnitúdós fényességnél, mely
gyorsan 15 magnitúdó alá csökkent.

A
kométa pályája közel kör alakú
(e=0,04), és teljes egészében a Jupiter pályáján
kívül húzódik. Normálisan 15-19
magnitúdós fényességű, gyenge kómával
jellemezhető égitest, azonban rendszertelen időközönként 13
magnitúdó környékéig fényesedik.
Ezeket kisebb kitörések okozzák, melyek más
üstökösökkel szemben igen gyakran ismétlődnek. Ilyenkor a 29P csillagszerű magja
felfényesedik, korong- vagy legyezőszerű kitörési felhőt dob
ki magából, melynek felületi fényessége
magas. A kiszabadult anyag lassan eloszlik, és elmosódottá
teszi az üstökös megjelenését. A
kitörések néhány hét alatt
lezajlanak. Néha a maximális fényesség
jóval magasabb értéket ér el, legnagyobb
kitörésekor 10 magnitúdóig fényesedett.

A Schwassmann-Wachmann 1-üstökös 2008. január 14-én, a Pic du Midi Obszervatóriumból.

A jelenlegi kitörése 2007. december 30-án kezdődött, amikor 16 magnitúdóról 13-ra fényesedett (mintegy 16-szoros fényességnövekedés), majd a következő két
hétben lassan újabb 2 magnitúdóval
emelkedett összfényessége. Január 13-a
körül Európa nagy része felett kiderült
az ég, és nagyon sokan látták vizuálisan
az immár 10,5-11 magnitúdós üstököst,
mely korongszerű kómát és benne fényes
csillagszerű magot mutatott, azaz az égitest mintegy
100-200-szorosára emelte összfényességét.
Január 14-én elkészült az első
látványos közelkép
a Pic du Midi Obszervatóriumból. Ezen a képen (l. fentebb) a
Holmes-üstökös két és fél
hónappal korábbi szerkezetével tökéletesen
egyező alak látszik, amely sejtetni engedi a szuperkitörések
hátterében megbúvó hasonló fizikai
folyamatot. Ennek pontos természetéről még nem
alakult ki egyetértés, de egyesek szerint hatalmas
beomló üregekből felszabaduló friss üstökösanyag
robbantja le a kéreg egy darabját, és a
megnövekedett porkibocsátás emeli drámaian
a fényességet.

A szerző rajza 2008. január 15-én készült.

Ilyen
előzmények után izgatottan vártam, mikor tudom
észlelni a rendkívüli üstököst.
Mivel korábbi kitörései alkalmával sem
fényesedett 12-13 magnitúdó fölé,
eddig soha nem láthattam. A levelezőlistákon olvasható
fényességértékek azonban bőven belül
voltak 130/650-es reflektorom teljesítőképességén.
Szegeden folyamatosan változó időjárási
viszonyok (derült, fátyolfelhő, köd, fátyolfelhő,
derült) között olvasással múlattam az
időt január 15-én este. Clyde W. Tombaugh és
Patrick Moore A sötétség bolygója c. művét
olvasgattam. A nyugati égen egyre lejjebb kúszott a
Hold, majd szinte eltűnt a felhőkben. Egyszer azonban megláttam
a narancsos holdsarlót 10 fokkal a horizont felett. Derül
az ég!

Hajnal
egy órára teljesen kitisztult, és szenzációs
átlátszóság köszöntött be.
Először 70/500-as refraktorommal pásztáztam az
M37 nyílthalmaz közelében járó üstökös
környezetét, majd mikor ez nem vezetett eredményre,
13 cm-es műszeremmel álltam rá. A könyv
hangulatának hatása alatt kifejezetten kellemes volt az
észlelés, de a zavaró légmozgás
(konyhából ki – kintről be) elmosta a seeinget és
csak másodpercekre állt össze a kép. A
spártai körülmények ellenére a jelzett
helyen azonnal rátaláltam a 10,8 magnitúdós foltocskára. Az üstökös
átmérője még az 1 ívpercet sem érte
el! Közepén 11,8-12,0 magnitúdós
csillagszerű mag fénylett, a korongszerű kóma
felületi fényessége igen magas volt. Peremét
azonban kissé elmosódottnak láttam, ami jelezte
a kidobott anyag kezdődő eloszlását. A legjobb
látványt 163x-os nagyítással mutatta,
rajzom is ezzel készült.

Az
első hazai fotók is elkészültek, Horváth
Tibor és Tuboly Vince (Hegyhátsál) 15-én
este rögzítette a kitörésben lévő
égitestet.

Mivel
a kidobott anyag lassan oszlik el, néhány hétig
még biztosan észlelhetjük ezt a nem mindennapi
üstököst. Most kisebb műszerekkel is látható,
nemsokára azonban csak nagyobb távcsövekkel lehet
megpillantani, és visszaáll kitörés előtti
fényessége. Ne szalasszuk el megfigyelését
a következő napokban (a hajnali időszak a legjobb, holdnyugta
után, illetve jövő hét második felétől
a kora este, holdkelte előtt), mert könnyen lehet, hogy
évtizedekig nem lesz ilyen fényes az üstökös.

Koordináták
és további információk:

• MCSE Üstökösök szakcsoportja
• A Schwassmann-Wachmann 1-üstökös
• Scutum Csillagvizsgáló, Hegyhátsál

Hozzászólás

hozzászólás