• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Voyager-1 a Naprendszer határán







    A Voyager-1 és -2 1977-ben startolt a Naprendszer óriásbolygóinak
    vizsgálatára. Feladatukat teljesítve a szondák üzemképesek maradtak, és
    felmerült a lehetősége, hogy még működőképesen elérhetik a Naprendszer
    határát jelző ún. heliopauzát, majd kilépnek a csillagközi térbe.
    Programjukat több éve már Voyager csillagközi misszió néven
    folytatják. A heliopauza ott alakul ki, ahol a Napunkból származó
    töltött részecskék árama, azaz a napszél találkozik a csillagközi
    anyaggal. Ez egy igen bonyolult szerkezetű térség, melyben még a
    találkozó előtt egy lökéshullámfront keletkezik, utána pedig a napszél
    lassulni kezd. Így egy kaotikus áramlással jellemzett zóna keletkezik,
    amelynek belső határa a fenti belső lökéshullámfront, külső határa
    pedig a heliopauza. Utóbbin kívül már a csillagközi anyag dominál. A
    határok természetesen nem élesek, ezért csak hosszú észlelési sorozat
    után lehetett kimondani: a Voyager-1 belépett az átmeneti tartományba,
    a csillagközi térbe vezető határzónába.

    A napszél és a csillagközi anyag kölcsönhatásaként létrejött zónák és a Voyager-1 és -2 közelítő helyzete (NASA JPL nyomán)

    A
    Voyager-1 a napszélben megjelenő lökéshullámfrontot 2004. december 16.
    körül léphette át csillagunktól 94 Cs.E.-re, azóta már az átmeneti
    régióban utazik. A kérdéses térségben a napszél lassulni kezd,
    sebessége néhány 100 km/s-ról a szuperszonikus érték alá csökken. A
    részecskék emiatt feltorlódnak és a napszél hőmérséklete egymillió fok
    fölé emelkedik. A változás első jelei már 2002-ben sejthetők voltak,
    akkor azonban még nem mutatkozott a mágneses térerőnek az átmeneti
    régióra jellemző növekedése – amit most sikerült megfigyelni. A
    Voyager-1 kb. 10 év múlva átlépi a heliopauzát, a Naprendszer külső
    határát. Ezután egy érdekes régióban fog haladni, ahol már csillagközi
    anyag veszi körül, de az itt található égitestek (a Kuiper-öv és az
    Oort-felhő üstökösmagjai) fizikailag még a Naphoz kötődnek, azaz
    körülötte keringenek. Elméleti megfontolások alapján a lökéshullámfront
    maga sietett a szonda elé, amint a csökkenő napaktivitással
    párhuzamosan zsugorodott az elmúlt években. A Naptól jelenleg kb. 76
    Cs.E. távolságban járó Voyager-2 a következő 3-5 évben szintén
    keresztezni fogja a lökéshullámfrontot.

    Forrás: Spaceflightnow.com 2005.05.24.

    Ez a bejegyzés Bolygóközi anyag kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul