A Cassini űrszonda 2005. március 31-ei és április 16-ai megközelítés
során egy fényes foltot örökített meg a Titan felszínén. Az 5
mikrométeres hullámhosszon rögzített folt délkeletre található a Xanadu
nevű régiótól. A foltot a Cassini 2004 decembere és 2005 februárja
között készült vizuális felvételein valamint a Keck távcső képein is
megtalálták.
A Cassini vizuális (VIMS) és infravörös (ISS) hullámhosszokon készült felvételei a Titánról, valamint azok kombinációja (NASA/JPL/University of Arizona/Space Science Institute nyomán)
Számos
elmélet látott napvilágot a folt eredetéről. Egyaránt vélték magas
hegynek, felhőnek, illetve egy a környezeténél forróbb területnek. A
Cassini mikrohullámú rádiómétere azonban nem érzékelt olyan
hőmérsékletesést a folt körül, mely pl. egy magas hegynél
megfigyelhető. Az űrszonda radarja, mely ún. "passzív" módban
érzékeny a felszíni mikrohullámú sugárzásra, nem tudott hőmérsékleti
eltérést kimutatni a folt és a környező területek között. Ez
kizárja olyan forró terültet jelenlétét, mint pl. egy geológiailag
aktív jégvulkán.
A képződmény a Keck távcső megfigyelései és a
Cassini több megközelítése alapján nem változott az elmúlt három évben.
Tehát, ha a képződmény felhő, akkor az egy olyan egy állandó
felszínközeli ködfolt, mely már több, mint három éve stabil képet
mutat. Jason W. Barnes (UA’s Lunar and Planetary Lab) és kollégái úgy
vélik, hogy a fényes folt összetétele különbözik az eddig vizsgált
kőzetektől. A Titan felszínének nagy részét jég borítja; Barnes csapata
szerint esetleg ennek ismeretlen eredetű beszennyeződése okozhatta a
folt kialakulását. A kutatás tovább folyik.
Forrás: University of Arizona 2005.10.06.
