• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Új eredmények a Cassini-szondától







    A Cassini-szonda új felvételein a Szaturnusz légköre és néhány holdjának felszíne látható. A várakozásoknak megfelelően, a most közölt fotókon lényegesen több részlet figyelhető meg, mint amit korábban ismertünk.

     

    (1) Lenyűgöző kanyargó légköri képződmények a Szaturnuszon (NASA/JPL/Space Science Institute)

    A Szaturnuszt és rendszerét vizsgáló Cassini-űrszonda kamerája készítette a mellékelt képet (1) 2005. augusztus 20-án, megközelítőleg 417000 km távolságból, 752 nm körüli hullámhosszú  infravörös szűrőn keresztül. A kép felbontása 21 km pixelenként, és kontrasztját a légköri képződmények könnyebb tanulmányozhatósága végett mesterségesen megnövelték. A képen  szalagszerű sávok a különböző örvények miatt látványosan kanyarognak.

     

    (2) A Szaturnusz Rhea nevű holdja (NASA/JPL/Space Science Institute

    Az egy nappal később, 2005. augusztus 21-én a látható fény tartományában, megközelítőleg 922 000 km távolságból készített képen (2) a Szaturnusz jeges felszínű, 1528 km átmérőjű Rhea holdjának megvilágított félgömbje látható. A sok kráter látványosan mutatja a felszín idős korát. A felvételen a megvilágított oldal az a félgömb, amely a hold keringése során mindig a Szaturnusz felé fordul. A képen észak a függőlegesen felfelé mutató iránytól balra 20 fokra  található. A kép készítésének idején a Nap-Rhea-Cassini űrszonda által alkotott szög, avagy fázisszög, 88 fokos volt. A kép felbontása 6 km pixelenként.

     

    (3) A 2005. október 11-i közelítés során tervezett felvételek helyei (NASA/JPL/Space Science Institute)

    A 2004. december 14-i közelítés után, amikor a Cassini a Dione mellett 72100 km-re repült el, idén október 11-én 500 km magasságban haladt el a szonda az 1126 km átmérőjű hold mellett. A mellékelt képen (3) a közelítés során fényképezett területek találhatók, különböző színnel jelölve a különböző felbontással megörökített területeket.

    A képfeldolgozó szakemberek előzetes várakozásai szerint ez a randevú a Cassini misszió egyik fénypontja volt. Maga a közelítés az eddigi legbonyolultabb manőverrel járt. A felvételek készítésének időpontját másodpercnél pontosabban kellett ütemezni. A Dione megközelítése során a Cassini kamerái nagyobb területekről átfogóbb, közepes felbontású képeket készítettek, így lefedve a hold eddig kevéssé feltérképezett vezető félgömbjét (a képen a 90 fokos hosszúság körüli területeket). A tervek között szerepelt a déli pólus, illetve a hold követő félgömbjén levő, már jól ismert csíkozott terület nagyfelbontású fényképezése. Az előző közelítés során ezen a részen már tektonikus törések bonyolult összefonódott rendszerét találták.

    A randevú távolodási szakaszában a Cassini a Dione sarlóját fényképezte. A hold sötét oldala esetében a Cassini hosszú expozíciós időket használt, hogy a Szaturnuszról visszavert fény (úgynevezett hamuszürke fény) által csak gyengén megvilágított részek láthatóak legyenek.  Ugyanezt az eljárást már a 2005-ös újévkor végrehajtott Iapetus-közelítés alkalmával is felhasználták.

     

    (4) A Dione (A NASA/JPL/Space Science Institute felvétele)

    Más égitestek felszíni alakzatainak elnevezésekor a tudósok egységes rendszert követnek. A Dione számos alakzata Vergilius Aeneas-történetéből származó nevekkel bír. A képen (4) is látható, a központi csúcsot is tartalmazó és feltűnő 118 km-es kráter a kép közepe alatt a Dido, Karthago feltételezett megalapítója után elnevezve. Közvetlen a Dido feletti kráter 82 km széles becsapódási kráter, amely Antenor nevét viseli, aki az olaszországi Padua városát alapította. A jobb felső sarokban található becsapódási kráter a Turnus, amely a Carthage Linea végén található, amely egy fényes, töredezett terület.

    A képen látható megvilágított terület a hold hátul haladó, követő félgömbjén lévő leheletfinom törések, vetődések bonyolult rendszerének mintázatából is mutat néhányat. A képen egyébként a Dione északi pólusa felfelé, balra kb. 25 fokban döntve található.

    A felvételt a Cassini-űrszonda 2005. augusztus 25-én készítette a látható fény tartományában, megközelítőleg 1,1 millió kilométer távolságból, amikor a Nap-Dione-Cassini űrszonda hármas által bezárt szög 107 fok körüli volt. Az eredeti felvétel felbontása 7 kilométer pixelenként. A  képet kétszeresére nagyították és kontrasztját megemelték a jobb tanulmányozhatóság végett.

     

    (5) A Szaturnusz Dione és Rhea nevű holdjai a Cassini felvételén (NASA/JPL/Space Science Institute)

    A Cassini-űrszonda az október 11-i közelítés során megörökítette a Dione holdat, amint az a Szaturnusz másik holdját, a Rheát elfedi. A képen (5) a Dione és a Rhea közötti távolság körülbelül 330000 km. A Cassini a Rheát november 26-án fogja részletesen megvizsgálni, de a Dione kráterezett felszínéről készült képek már elérhetők.

    Források:

    Ez a bejegyzés Szaturnusz kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul