A Hadley-rianás, ahogyan még soha nem láttuk

1701

Miközben a NASA Phoenix marsszondája sikeresen leszállt a vörös bolygón és megkezdte felszíni küldetése teljesítését, addig közeli égi szomszédunk, a Hold kutatása is tovább folyik és ebben is látványos fejlemények történnek. A Japán Űrügynökség (JAXA) 2007. szeptemberében útnak indított és október óta Hold körüli pályán keringő SELENE (Kaguya = "Holdhercegnő") űrszondája nagyfelbontású, rendkívül látványos képeket készít égi kísérőnk felszíni alakzatairól. A TC (Terrain  Camera) kamerával készült felvételek közül legutóbb a Hold tőlünk is látható oldalának egyik érdekes képződményéről, az Appeninek Hadley-rianásáról (Hadley-völgy), valamint környezetéről tettek közzé felvételeket. A TC által felvett sztereo képeket a holdfelszín nagyfelbontású digitális térbeli modelljének elkészítésére is fel fogják használni, amire az akár 10 m-es részleteket is megörökítő képek nagyszerűen alkalmasak.

A japán SELENE holdszonda sztereo felvétele a Hadley-rianásról és vidékéről. A holdbéli Appeninek hegyei a megvilágítási viszonyok miatt szinte "hófödte" csúcsoknak látszanak. Egyébként az Apollo-15 leszállóhelye, a Hadley-delta kimagasodó csúcsa a kép bal felső sarkában még éppen azonosítható, de maga a leszállóhely és a közelében lévő St. George-kráter már nem látható. A Hadley-rianást ilyen perspektívából még az Apollo-15 űrhajósai sem láthatták (kép: JAXA).

A holdbéli Appeninek-hegység közvetlen közelében található Hadley-rianás mintegy  80 km hosszan kanyarog és mintegy 400 méter mély. Közelében landolt az Apollo-15, melynek legénysége használta az első holdterepjárót 1971-ben. Az alakzat valószínűleg egy beszakadt lávacsatorna a Hold geológiai régmúltjából. A SELENE képén becsapódások által kidobott tömbök, valamint több százmillió év eróziója következtében fellazult és legördült törmelék is látszik a völgy falán és aljzatán.

A holdészlelő amatőrcsillagászoknak is érdekes megfigyelési téma az Appeninek és a Hadley, amelyekről szép asztrofotók is készíthetők. A Magyar Csillagászati Egyesület Hold Szakcsoportja holdi leszállóhelyeket megfigyelő észlelesi programjának ajánlatában is szerepel ez a terület.

Miközben a japán SELENE holdszonda folyamatosan kutatja a Holdat és közzéteszik a kutatás eddigi legfontosabb eredményeit, addig a szintén tavaly útnak indított Chang’e-1 holdszondáról már hónapok óta semmi hír sem érkezett, ami nem jó jel a kínai holdprogram átláthatósága, illetve sikeressége szempontjából. Bízzunk benne, hogy a kínai holdszonda eredményeiről, illetve sorsáról is értesülünk majd a közeljövőben.

Forrás:

Kapcsolódó témák:

Hozzászólás

hozzászólás