A holdkutatás reneszánsza: elindult Kína első holdszondája

1063

Magyar idő szerint október 24-én 12:05-kor útnak indították az első kínai holdszondát, a Chang’e 1-et ("Holdistennő") a dél-nyugat kínai Szecsuán tartományban lévő Xichang Űrközpont 3-as számú kilövőpadjáról. Mint arról már korábban beszámoltunk, a japán SELENE (Kaguya, "Holdhercegnő") holdszonda szeptemberi sikeres útnak indításával kezdetét vette a Hold kutatásának reneszánsza, hiszen a közeljövőben több űrszonda fogja majd vizsgálni égi kísérőnket és annak közvetlen közeli kozmikus környezetét. A kínai Chang’e 1, valamint a SELENE, illetve a többi holdszondán keresztül nemcsak új tudományos eredmények várhatók, hanem egyben egyfajta regionális távol-keleti űrverseny is kezdetét vette Japán és a gyorsan fejlődő Kina között, ami a tudományos és technológiai fejlődésre is serkentő hatású lehet. Sőt, jövőre India is holdszonda indítását tervezi, miközben az amerikai NASA is újult erővel fog neki a már 35 éve szüneteltetett merészebb holdprogramjának (eltekintve az időközben lefutott Clementine és Lunar Prospector kisebb misszióktól). A sorhoz Oroszország is csatlakozik a saját holdprogramjával.

A Hosszú Menetelés 3A hordozórakétával indult útjára a kínai holdszonda (kép: CSNA, "Dragon Space").

A Chang’e 1 először néhány napig Föld körüli parkolópályán kering, miközben talán puszta szemmel is lehet majd látni az égi átvonulásait. Ezután a Hold felé veszi az irányt, megérkezését követően pedig poláris körpályára áll égi kísérőnk körül.

Az első kínai holdszonda küldetését egy éves időtartamúra tervezik, amely során feltérképezi a Hold felszínét és különböző méréseket végez. A szonda tudományos feladatai között kiemelten fontos a holdfelszín háromdimenziós (domborzati) feltérképezése, amely magában foglalja a holdi sarkvidékek részletes felderítését is. A felszín kémiai összetételének meghatározása kiterjed a hélium-3 izotópra is, illetve a kémiai elemek mélységi eloszlásának vizsgálatára. Emellett méréseket végez a napszél paramétereire, a bolygóközi "időjárásra", illetve a napaktivitás Föld-Hold rendszerben fellépő hatásaira vonatkozóan.

A mintegy 2350 kg össztömegű holdszonda fedélzetén 24 tudományos műszer (130 kg tömeggel) végzi el a megfigyelési és mérési feladatokat. Ezek között CCD sztereo kamera, mikroszonda műszeregyüttes, gamma- és röntgenspektrométer, valamint nagyenergiájú részecskedetektor is van, ami a nehéz ionokat 750 MeV energiáig méri. A CCD kamera a felszínről 160 méteres felbontású képeket készít, míg a lézeres magasságmérővel 1 méteres pontosság érhető el. A mikrohullámú radiométer a felszín alatti 1-30 méter közötti mélységről származtat információt, a felszín hőmérsékletét pedig fél fok pontossággal méri.

A Chang’e 1 fedélzetén két tucat műszer kapott helyet (kép: CSNA).

A Chang’e 1 programjának egy évre tervezett összköltsége 184 millió amerikai dollár. Az első kínai holdszonda indítására látogatókat és turistákat is fogadtak mintegy száz amerikai dolláros belépődíj fejében, az indítópadtól mintegy 2,5 km-es biztonságos távolságig engedve csak be a kíváncsi nézőket. Az indítást körülbelül harmincezres nézősereg, köztük ezer újságíró követte, szurkolta végig. A kínai holdprogram keretében a tervek szerint 2012-ig felszíni holdjáró robotot, valamint 2020 körül embert is szeretnének a Holdra küldeni.

A Meteor 2007. októberi számában Kína a Holdra készül címmel jelent meg cikk. 

Kapcsolódó linkek:

Az ázsiai űrversenyt felfokozza a kínai holdszonda elindítása 

GYORSHÍR: Kína holdszondát bocsátott fel (Űrvilág) 

Kína a Holdra készül (Meteor 2007. 10. szám) 

Űrkorszak – űrverseny, ötven éves az űrkorszak (előadás a Polaris Csillagvizsgálóban 2007. október 30-án) 

SELENE: új korszak a Hold kutatásában 

Hold-megfigyelési Szakcsoport (Magyar Csillagászati Egyesület)

Hozzászólás

hozzászólás