• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál

    Holdbéli “hullócsillagok”







    Bill Cooke (NASA Meteoroid Environment Office, Huntsville) és
    csoportja 2006. december 14-én legalább öt, a Geminida-meteorrajhoz
    tartozó apró égitest (meteoroid) Holdba csapódását figyelte meg. Az egyes ütközések
    során nagyságrendileg 20-60 kilogramm TNT robbanásának megfelelő
    energia szabadult fel, illetve 7-9 magnitúdós felvillanások voltak
    láthatók. Ezekkel a becsapódásokkal együtt a program 2005 végi
    kezdete óta összesen 19 eseményt figyeltek meg. A korábbi ütközések
    közül hármat a Leonida, egyet pedig a Taurida meteorrajhoz tartozó
    égitest okozott, a többit pedig rajokhoz nem tartozó, ún. sporadikus
    meteoroidok.


    A 2005 novembere óta észlelt holdi
    becsapódások. A 14-16-os, illetve 19-20-as sorszámúakat, illetve
    feltehetően a 18-ast is Geminida meteor becsapódása okozta. (Forrás: NASA Meteoroid Environment Group)

    A becsapódások akkor következtek be, amikor a Föld-Hold páros
    áthaladt a (3200) Phaeton kisbolygót követő törmelékfelhőn. Ez minden
    év december közepén bekövetkezik, és ilyenkor jelentkeznek nagyobb
    gyakorisággal hullócsillagok, azaz meteorok a Gemini csillagkép
    irányából. A földi légkörben az apró szemcsék felizzanak és
    megsemmisülnek, pályájuk mentén pedig gerjesztik a légkör molekuláit.
    Ugyanilyen darabkák ütköztek a Holddal is, azzal a különbséggel, hogy a
    holdi légkör hiányában az égitestek akadálytalanul becsapódhatnak a
    Hold felszínébe. Az ütközések átlagosan mintegy 35 km/s sebessége miatt
    még egy apró "kavics" is méteres krátert vájhat a felszínbe, miközben a
    felszín anyaga felizzik és szétrepül.

    Az amatőrcsillagászok számára érdekesség, hogy Cooke és
    csoportja a Hold éjszakai oldalának megfigyelésére egyáltalán nem
    valamilyen speciális távcsövet használ. Felszerelésük két darab, az
    átlagosnál ugyan valamivel nagyobb, de elvben bárki számára elérhető 35
    cm-es tükrös teleszkópból áll, melyekre kereskedelmi forgalomban
    kapható CCD-kamerákat szereltek fel. Ennek megfelelően akár műkedvelő
    csillagászok is észlelhetnek hasonló jelenségeket. Az amatőrök részvételére
    egyébként a kutatók számítanak is, hiszen a csoport egymaga nem képes
    folyamatosan nyomon követni a Holdat. Jelenleg azt tervezik, hogy az
    érdeklődő szak- és amatőrcsillagászok számára elérhetővé teszik a
    speciálisan erre a célra fejlesztett kiértékelő szoftvert. A közönséges
    személyi számítógépeken futtatható programcsomag automatikusan, emberi
    közreműködés nélkül detektálja a felvételen rögzített felvillanásokat.

     
    A holdi meteorbecsapódások megfigyelését végző
    csillagvizsgáló a Marshall Space Flight Center-ben. Balra fent az egyik
    35 cm-es távcső (Forrás: Science@NASA) 

    Forrás: Science@NASA, 2007. január 3.

    Korábbi híreink:

    Robbanás a Holdon

    Meteorit-becsapódás a Holdon

    Ez a bejegyzés Föld és Hold kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul