A japán SELENE (Kaguya = "Holdhercegnő") holdszonda a nemrégiben
bejelentett tervek szerint 2009. június 10-én, magyar idő szerint este fél 9-kor a Hold
felszínébe becsapódva fejezi be küldetését. Az esemény
előkészítéseként már február 1-jétől kezdődően egyre alacsonyabb
pályára módosították a holdszonda mozgását, hogy végül jövő héten szerdán a kívánt helyen és időpontban történhessen a becsapódás.
A SELENE utolsó pillanatai számára helyszínt adó terület közelítő
holdrajzi koordinátái: keleti hosszúság 80 fok, déli szélesség 63 fok,
ami a Gill-krátertől nem messze keletre van (bár a becsapódás tervéről szóló közlemény hangsúlyozza, hogy az esemény
időpontja és helye az utolsó napokban még kissé módosulhat). Június 10-én este Budapesten a Hold nyári
időszámítás szerint 22:55-kor kel (alacsonyan jár a Sagittarius csillagképben), így a SELENE 2,5 órával korábbi becsapódásáról a magyar észlelők lemaradnak. Maga az esemény kb. 1 másodpercig tartó fényfelvillanással jár, amit pár perces utófénylés, illetve porfelhő képződése követ. Az időzítés olyan, hogy a Hold kb. három
nappal lesz majd holdtölte után, és így a keleti peremén már feltűnik a becsapódás közelébe eső fény-árnyék határ, a terminátor.
A SELENE holdszonda becsapódási helyét piros csillag jelöli (kép: JAXA
2009. május 21-i közleménye).
A 2007. szeptember 14-én útnak indított SELENE
már több mint másfél éve kering a Hold körül, idejének nagy részében a
felszín felett mintegy 100 km magas körpályán. A nem sokkal utána
indított kínai Chang’e-1 ("Holdistennő") holdszonda ez év március 1-jén
csapódott be irányítottan a Mare Fecunditatis (Termékenység Tengere)
területén. India első holdszondája, a Chandrayaan-1 ("Holdhajó") által
szállított kis próbatest pedig 2008. november 14-én zuhant a Hold
déli pólusvidékére a felszínen, vagy a felszín alatt megbúvó vízjég nyomai után kutatva. A becsapódási kísérletek célja nem csak a holdfelszín
fizikai és kémiai tulajdonságainak kutatása, hanem az újabb űreszközök jövőben tervezett sima leszállási manővereinek begyakorlása, illetve az űrszonda-Föld rádiókapcsolat, parancsküldési, irányítási mechanizmus
kipróbálása, tesztelése is. A japán SELENE-2 és kínai Chang’e-2
programok már előkészítés alatt állnak, s ezek során felszíni leszálló egységeket szándékoznak a Holdra
juttatni. Az indiai űrkutatási tervekben is szerepel a Hold felszínére űreszközök küldése közvetlen leszállással. Ezek közül a japán
SELENE-2 fellövésére már 2010 első félévében sor kerülhet.
Közelkép az első japán holdszonda végállomásáról. A tervezett becsapódási hely a kép közepénél
levő kis kráter közelében lesz. (kép: NASA Clementine űrszonda
felvétele, USGS).
Egyébként idén júniusban nagyon megnő a forgalom égi kísérőnk körül, hiszen a SELENE
mellett a NASA LCROSS űrkísérletének két
becsapódó próbateste is a Hold felszínével találkozva éri él végzetét. Az LRO/LCROSS-nak április végén
kellett volna indulni, de az indítást végül a június 2. és 17. közötti indítási ablak idejére halasztották. Így meglehet, hogy a SELENE június
10-ére tervezett becsapódása előbb lesz, mint az LCROSS-é, azaz a korábbi tervekkel ellentétben nem a SELENE fogja észlelni az LCROSS próbatesteit, hanem az LRO érzékeny műszerei a SELENE-t.
Forrás:
A SELENE tervezett becsapódása (JAXA, 2009. május 21.)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- SELENE (Kaguya) honlapja (JAXA)
- SELENE-2 holdraszálló szonda (JAXA)
- LRO (NASA)
- LRO (NASA/GSFC)
- LRO start információ (NASA/GSFC)
- LCROSS (NASA)
- A holdfelszínbe csapódva fejezte be küldetését az első kínai holdszonda
- Becsapódott az indiai mini szonda a Hold felszínébe
- Becsapódott a Holdba ez európai űrszonda
