A jelek szerint a Mars alapvetően eltér a Földtől, amely teljes méretét 50-100 millió év alatt érte el kisebb bolygócsírákkal való ütközések során. Földünkkel ellentétben a Mars sokkal kevesebb embrionális objektum összeállásából keletkezhetett, így nem vált bolygónkkal összemérhető nagyságúvá. Az alapötlet először 20 évvel ezelőtt, a bolygók növekedésének szimulációi során merült fel, de egy friss tanulmány új bizonyítékot is szolgáltat ennek alátámasztására.
A Mars formálódásával kapcsolatban a kéreg alatt elhelyezkedő köpeny ismeretlen összetétele nagy bizonytalanságot jelentett eddig. Nicolas Dauphas (Univ. of Chicago) és Ali Pourmand (Univ. of Miami) meghatározták a Mars korát a hafnium 182-es izotópjának radioaktív bomlását felhasználva. A hafnium-182 mindössze 9 millió éves felezési idővel wolfram-182-vé bomlik, azaz már 50 millió év alatt gyakorlatilag teljesen eltűnik egy kezdeti mintából. A marsi keletkezés időskálájának becsléséhez a Mars kérgének és a kéreg alatti köpenynek a hafnium-wolfram arányát kellett összehasonlítani. A kéreg finom összetételéről a marsmeteoritok már régóta megbízható képet adtak, ám a köpenyről mindeddig nem állt rendelkezésre semmilyen információ.
A Mars egy olyan bolygókezdemény, amely nem ütközött más fiatal bolygókezdeményekkel, így nem formálódhatott a Földhöz hasonló bolygóvá (Christopher Leather, Univ. of Chicago).
A kérdés megoldásához a kondritos meteoritok vizsgálata vezetett. Ezek a meteoritok alapvetően változatlan formában maradtak vissza a Naprendszer születésének idejéből, így mintegy Rozetta-kőként szolgálják az ősi planetáris anyag kémiai összetételének megismerését. Dauphas és Pourmand a hafnium és wolfram mellett az urán, tórium és lutécium gyakoriságát is összevetette a marsi és a kondritos meteoritokban, majd az adatok komplex elemzéséből megállapították a frissen kialakult Mars korát. Az adatokon alapuló számítógépes szimulációk azt mutatták, hogy a Mars a jelenlegi méretének a felét mindössze 2 millió évvel a Naprendszer létrejötte után már elérte. Egy ilyen, igen gyorsan formálódó Mars megmagyarázná a talányos egyezőséget is a földi és marsi atmoszféra xenon összetételében.
Ugyanakkor a meteoritokból már jól ismert másik elem, az alumínium 26-os tömegszámú izotópja is segíthet a Mars pontos korának megállapításában. Amikor az alumínium-26 lebomlik, nagy mennyiségű hőt termel és akár teljesen felolvaszthatja a bolygó felszínét. A 700 ezer éves felezési idő azonban a Föld esetén kizárja, hogy hozzájárult volna a bolygó jelenlegi belső hőmérsékletének kialakulásához.
Forrás: Science Daily, 2011. május 30.
