A vörös bolygó színéért vas-oxidok és -oxihidroxidok felelnek, amelyek valószínűleg a maitól eltérő viszonyok között keletkeztek. Utóbbiak kialakulását eddig szinte kizárólag az egykori folyékony vizes környezetnek tulajdonították. Ezt az elgondolást tették árnyaltabbá kutatásaikkal Vincent Chevrier (University of Aix-en-Provence) és kollégái. A szakemberek a Mars szimulált légköri viszonyai alatt vas és vastartalmú anyagok átalakulását tanulmányozták. A korábbi elemzésekhez képest nagyobb figyelmet fordítottak a légkör hatására és megpróbálták a világűrből hulló összetevőket is figyelembe venni. Egyes becslések alapján ugyanis a marstalajt alkotó szemcséknek közel harmada a világűrből érkezik. Kísérletüket közel egy éven keresztül folytatták kétféle szimulált légkör alatt: szén-dioxid és vízgőz, illetve szén-dioxid és hidrogén-peroxid gázkeverékben, a mainál kicsit nagyobb nyomás alatt.
Az Endurance Crater a Spirit felvételén (NASA/JPL/Cornell nyomán)
A mesterséges feltételek közepette a magnetit (FeFe2O4) nem változott jelentősen. A fémes vas a peroxidos, azaz redukáló légkör alatt szintén nem módosult, azonban a nedves atmoszféra hatására erősen rozsdásodni kezdett. Először vöröses, majd sárga és barna árnyalatokat öltött, miközben egyre nagyobb része alakult át szideritté (FeCO3) és goethitté (FeOOH). Ha a keletkezett goethit ismét a maihoz hasonló, száraz légkörbe került, hematittá (Fe2O3) alakult át. Ilyesmire akkor kerülhetett sor a bolygón, amikor egy meleg és nedves periódus után száraz időszak köszöntött be. Az Op-portunity által talált jarozit (KFe3 (SO4)2(OH)6) pedig pirrhotitból (FeS) keletkezett a kísérlet során. Az eredmények arra utalnak, hogy sok ásvány, amelyek kialakulását eddig csak víz jelenlétével magyarázták, úgy tűnik, a maihoz hasonló viszonyok között is létrejöhetett.
Forrás: astronomy.com 2004.12.09.
