Az Európai Űrügynökség (ESA) immár 10 éve a vörös bolygó körül dolgozó Mars Express szondája minden eddiginél jobban, 45 km-re közelíti meg a napokban a Mars egyik aprócska holdját, a Phobost.
A december 29-i megközelítés annyira közeli és olyan gyors lesz, hogy a szonda ezúttal nem tud majd közelképeket készíteni, viszont a kutatók reményei szerint minden eddiginél pontosabban sikerül majd meghatározni a holdacska tömegét, és közvetve bepillantást nyerhetünk a belső szerkezetébe is.
A Phobos és a Mars Express pályája a 2013. december 29-i megközelítés során. Forrás: ESA.
A Phobos melletti elhaladás során a 27 x 22 x 18 km méretű holdacska gravitációja egy kicsit meg fogja változtatni az űreszköz sebességét, éppen csak pár centiméter per szekundummal. Ezt az apró változást a szondáról a Földre küldött rádiójelek Doppler-eltolódása alapján tudják majd mérni a kutatók, és ebből pontosan meghatározható a kis égitest tömege és sűrűsége. Sőt, a várakozások szerint a szonda sebessége a villámrandevú néhány másodperce során többször is változni fog, a holdon belüli egyenetlen tömegeloszlás hatására. Ezeknek a változásoknak a követésével az égitest belső szerkezetéről is képet kaphatunk majd.
A Phobos, és a hozzá hasonló, de a Marstól háromszor távolabb keringő Deimos eredete máig vita tárgyát képzi. A korábbi megközelítésekből származó adatok már eddig is azt sugallták, hogy a hold anyaga nem tömör, hanem inkább porózus, és kisebb-nagyobb, összetapadt sziklákból áll. A két vezető elmélet szerint a holdak vagy befogott kisbolygók, vagy hatalmas marsfelszíni becsapódások után bolygó körüli pályára került törmelékből összetapadt testek.
A Mars Express és a Phobos randevújának előkészítését bő másfél éve kezdték meg, több kisebb-nagyobb pályamódosítási művelettel. Az utolsó pár pályakorrekciót december 9-én hajtották végre, hogy kompenzálják az elmúlt egy év során felgyülemlő perturbációk hatását, ami miatt a szonda pár kilométerrel távolabb robogott volna el a hold mellett.
Az ESA szintén az elmúlt napokban tette közzé a Phobost virtuálisan körbejáró animációt, ami a Mars Express által az elmúlt 10 évben készített felvételeken alapul.
Az animáción jól megfigyelhetőek a hold felszínét borító, karmolásnyomoknak látszó barázdák. Ezek valójában apró kráterek hosszú láncai, amiket vagy a holdon történt becsapódások visszahulló törmeléke szántott a felszínbe, vagy törmelékfelhőkkel történt ütközések alakították ki.
Források: ESA, Mars Express blog
