• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Földközelben a Mars







    A Mars 2003. augusztusi földközelségét követően évente visszatér az újabbnál újabb "rendkívüli" Mars-láthatóság álhíre (melyet évről-évre kénytelenek vagyunk cáfolni). 2007. december 19-ére virradóan viszont tényleg földközelbe ért a Mars, aminek apropóján a Hubble Űrtávcső is megörökítette a vörös bolygót (természetesen a legkisebb távolság pontos pillanatának nincs nagy jelentősége, hiszen ezekben a hetekben nagyon lassan változik a két bolygó távolsága).

    A Mars 2007. december 17-én, a HST WFPC-2 kamerájával.

    Mellékelt fotónkat másfél nappal a legnagyobb földközelség előtt készítette az Űrtávcső a bolygófényképező kamerájával, aminek felbontása a Mars 88,6 millió km-es távolságból 21 km. (Ugyanebben az időszakban több felvétel is készült, melyekből összeállították a forgó Mars animációját – kis- és nagyfelbontású változatban egyaránt.) A körülbelül 26 havonta bekövetkező bolygóközelítések távolsága a Mars viszonylag elnyúlt pályája miatt erősen változik: a 2007-es közelítés során több mint 50%-kal messzebb van a vörös bolygó, mint 2003-ban volt. A Gemini és az Auriga csillagképek határán tartózkodó égitest azonban így is az éjszakai égbolt feltűnő vörös objektuma, ami ráadásul az északi féltekéről rendkívül kedvező, magas horizont feletti állásnál észlelhető egész éjjel.

    A Mars felszínén változatos eloszlásban láthatunk sötétebb és világosabb területeket.

    Pontosan emiatt lett december a Mars hónapja a Polaris Csillagvizsgálóban, ahol a decemberi és januári derült esték távcsöves bemutatásainak fő célpontja a nagyközönség érdeklődését rendszeresen kiváltó bolygótársunk.

    Forrás: STScI-PR-2007-45

    Ez a bejegyzés Mars kategóriában van. Link könyvjelzője.

    Földközelben a Mars







    Október végén érkezett a vörös bolygó legújabb nagy földközelségébe,
    így a nagyközönség érdeklődése ismét fellángolt a Marssal kapcsolatban.
    Nem véletlenül, hiszen ezekben a napokban éri el a legnagyobb látszó
    átmérőjét a bolygó, így ekkor figyelhetők meg legjobban a bolygó finom
    felszíni részletei. Ekkor kapja a legnagyobb publicitást a Mars, pedig
    a csillagászok már jó pár hónappal korábban elkezdik megfigyelni a
    növekvő marskorong részleteit és azok változásait. Gyakorlatilag már
    pár hete benne vagyunk abban az időszakban, amikor a korong méretenek
    növekedése egyre lassul, majd megáll, hogy aztán a földközelség, majd
    az oppozíció után távolodva a Földtől először finoman, majd egyre
    gyorsuló ütemben csökkenjen a látszó átmérője.

    dátum
    távolság
    (millió km)
         dátum távolság
    (millió km)
         dátum távolság
    (millió km)
    1969.05.31. 72.6   1986.07.10. 60.6   2003.08.28. 55.5
    1971.08.10. 55.9   1988.09.28. 59.1   2005.11.07. 70.3
    1973.10.25. 66.0   1990.11.27. 78.2   2010.01.29. 99.2
    1975.12.15. 85.2   1993.01.07. 93.8   2007.12.24. 88.6
    1978.01.22. 97.7   1995.02.12. 100.9   2012.03.03. 100.7
    1980.02.25. 101.2   1997.05.17. 98.7   2014.04.08. 92.8
    1982.05.31. 95.3   1999.04.24. 87.2   2016.05.22. 76.2
    1984.05.11. 80.4   2001.01.13. 68.1   2018.07.27. 57.5

     A Mars "nagy" napjai (Polaris Csillagvizsgáló nyomán)

     

    A
    Mars látszó méretváltozásainak több oka van. Elsősorban az, hogy a
    bolygók – beleértve Földünket is – Nap körüli keringésük során
    egymáshoz hol közelebb, hol távolabb kerülnek. Legtávolabbra akkor
    kerül egymástól két bolygó, pl. a Föld és a Mars, amikor a Nap
    átellenes oldalán tartózkodnak. Ezzel szemben bolygóközelítésről akkor
    beszélünk, amikor a bolygók, keringésük közben egymást előzve, központi
    csillagunk ugyanazon oldalára kerülve, a Naptól húzott képzeletbeli
    egyenesen egy vonalba esnek. Utóbbi helyzetet nevezzük a külső 
    bolygók (Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz) esetében
    oppozíciónak, amikor az illető bolygó a Földről nézve a Naptól a
    legtávolabb, átellenben tartózkodik. Ilyenkor látható a bolygó magasan
    az égen, és a Föld bármely pontjáról nézve a helyi éjfélkor delel. A
    Nap ebben az időszakban teljesen szemből világítja meg a bolygót,
    felületetének közel 100 százalékat láthatjuk. Az október/november
    fordulóján bekövetkező Mars-oppozíció is ilyen esemény, ráadásul
    Magyarországról idén nagyon kedvezőek az égitest megfigyelési
    lehetőségei.


    A Mars látszó átmérőjének és fényességének változása a 2005. őszi oppozíció során (Polaris Csillagvizsgáló nyomán)

    Nem
    minden Mars-oppozíció során nő meg ekkorára a bolygó korongja, aminek
    az az oka, hogy a bolygók ellipszispályán keringenek a Nap körül, és
    ezeknek az ellipszispályáknak a félnagytengelyei nem mutatnak egy
    irányba. Ebből aztán az következik, hogy az oppozíció és a földközelség
    időpontja nem feltétlenül esik egybe. Például idén a Mars október 30.
    hajnali óráiban kerül legközelebb a Földhöz, a szembenállás viszont egy
    héttel később, 2005. november 7-én, közép-európai idő szerint 9:20-kor
    történik meg: ekkor kerül a Mars, a Föld és a Nap egy vonalba.

    Az
    idei Mars-oppozíció ugyan nem a legszorosabb földközelség, de cserébe
    az éjszakai égen igen magasan láthatjuk a fényesen tündöklő bolygót.
    Nem minden oppozíciókor történik ez így, pl. a legutóbbi, 2003. évi
    szembenállás alkalmával igen alacsonyan láthattuk az égen. A nagy
    horizont feletti magasság azért érdekes számunkra, mert ekkor a földi
    légkör zavaró hatásai kevéssé érvényesülnek – a vékonyabb légrétegeken
    történő áthaladása során kevésbé tompul az égitest fénye, kisebb
    mértékben hat a levegő fénytörő képessége és nyugodtabb, stabilabb
    képet kaphatunk. Utóbbi különösen jótékonyan hat a finom részletek
    távcsőben való megpillanthatóságára.


    A
    fenti Mars-felvétel már a 2005-ös Mars-közelség idején készült. A fotót
    Éder Iván 2005. október 11-én, 2:18 UT-kor készítette Budapesten, 30,4
    cm-es Newton-távcsövével, Philips ToUcam Pro webkamerával, kb. 2100
    képkocka átlagolásával.

    Ebben az időszakban a Mars déli
    féltekéjén már nyár van, így a nagyon ritka légkör erős felmelegedése
    folytán kialakuló porviharok nem ritka jelenségek. Az erős melegedés
    következtében nagy hőmérséklet-különbség alakul ki az egyenlítői és a
    sarki területek között,  ami erős szeleket idéz elő. A beinduló
    szelek által felkavart nagyon finom szemcséjű homok kavargása a
    porvihar. A homokviharok elfedik a felszíni részleteket; ha az az egész
    bolygóra terjednek ki, akkor az egész korongon eltűnnek a részletek,
    hiába van földközelség. A 2001-es oppozíció során az észlelők nagy
    bánatára ilyen globális, az egész bolygóra kiterjedő porvihar fejlődött
    ki, mely meghiúsította az összes felszíni alakzat távcsöves
    észlelését.  



    A
    fenti két Mars-felvételt Zsiga László készítette 2005. október 9-én és
    10-én 200/1000-es Newton távcsővel, webkamerával, UV/IR szűrővel, 7,5
    x-es fókusznyújtást alkalmazva (7500 mm effektív fókusz).

     

    Csak
    remélhetjük, hogy az idén nem lesz részünk hasonló balszerencsés
    élményben, noha a jelen cikk írásának időpontjában már a harmadik helyi
    porvihar kitörésének lehettünk szemtanúi.


    Programajánlat:
    Érdemes felkeresni a földközelség idején a Polaris Csillagvizsgálót,
    ahol a rendszeres távcsöves bemutatók keretében a Mars bolygó is
    megtekinthető. A bemutatók időpontjai: 

    • 2005. nov. 5., szombat 18:00
    • 2005. nov. 8., kedd 18:00
    • 2005. nov. 10., csütörtök 18:00
    • 2005. nov. 12., szombat 18:00
    • 2005. nov. 15., kedd 18:00
    • 2005. nov. 17., csütörtök 18:00
    • 2005. nov. 19., szombat 18:00
    • 2005. nov. 22., kedd 18:00
    • 2005. nov. 24., csütörtök 18:00
    • 2005. nov. 26., szombat 18:00
    • 2005. nov. 29., kedd 18:00

    Ez a bejegyzés Aktuális égi események kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul