Megérkezett a vörös bolygóhoz a NASA MAVEN űrszondája, amelynek legfontosabb célja, hogy minden eddiginél részletesebben tanulmányozza a Mars légkörének felső, ritka rétegeit.
A hét végén megérkezett a Marshoz a NASA MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) nevű űrszondája és pályára állt a vörös bolygó körül, ahol a következő hetekben felkészül arra, hogy minden eddiginél részletesebben tanulmányozza majd a Mars felsőlégkörét. A MAVEN az első űreszköz, amelyet kifejezetten azzal a céllal küldtek a bolygóhoz, hogy az atmoszféra felső, ritka rétegeinek tulajdonságait vizsgálja. A NASA vezetője, Charles Bolden szerint ebben a minőségében jelentősen bővíteni fogja a Mars légkörének, klímájának fejlődésére vonatkozó ismereteinket és többet tudhatunk meg arról is, hogy ez miként befolyásolta a felszín fejlődését, különös tekintettel az élet hordozásának lehetőségére. De a MAVEN által megszerzett információk természetesen segíteni fogják a 2030-as évekre tervezett emberes marsutazások előkészítését is. John Grunsfeld űrhajós, a NASA tudományos küldetésekért felelős részlegének igazgatóhelyettese szerint a MAVEN mérései jól kiegészítik majd a felszínen dolgozó marsjárók és a bolygó körül keringő többi űreszköz által szolgáltatott adatokat, alapvető kérdéseket tisztázva a földi és a Földön kívüli élettel kapcsolatban.
A 11 éves előkészítést követő 10 hónapos utazás utáni sikeres pályára állás tényét a Lockheed Martin Littletown-ban (Colorado) és a NASA Jet Propulsion Laboratory-ban (Pasadena, California) található irányítóközpontjaiba befutott telemetriai adatok alapján állapították meg a szakemberek. A szonda adását a Deep Space Network antennarendszernek az ausztráliai Canberra-ban működő állomása fogta.
A pályára állást követően egy hat hetes felkészülési időszak következik, amelynek során az űreszközt a végső pályájára vezénylik és tesztelik az összes műszert. A MAVEN ezután kezdi meg az egy évre tervezett elsődleges küldetését, amelynek keretében a Mars felsőlégkörének összetételére, szerkezetére vonatkozó méréseket fog végezni, illetve az onnan elszökő gázok és a napszél kölcsönhatási folyamatait vizsgálja. Az elsődleges kampány során öt „bemerülést” is terveznek, amikor a szonda pályáját úgy módosítják, hogy annak a felszínhez legközelebbi pontja 150 kilométerről 125 kilométerre csökkenjen, így a műszerek a felsőlégkör és az alsóbb rétegek közötti átmeneti tartományról is szolgáltathatnak majd információt.
Forrás: NASA Scienece News 2014.09.22.
