Öt és fél évvel a Mars Polar Lander balesete után végre
megpillanthattuk a berendezést. A szonda elvesztése után a Mars Global
Surveyor sok felvételt készített a becsapódás feltételezett
környékéről, de ezeken nem akadtak az űreszköz nyomára. A Spirit és az
Opportunity leszállása után azonban pontosabb képünk alakult ki arról,
miként fest a magasból egy leszálló szonda ejtőernyője és a rakétás
fékezés nyoma a bolygó felszínén. Az 1999/2000 fordulóján készített
felvételek újbóli elemzésekor sikerrel jártak a szakemberek.
Az ejtőernyő (2) és a becsapódás helye (3) (NASA nyomán)
A
felvételeken megpillantották a ledobott ejtőernyőt és tőle néhány 100
méterre egy sötétebb foltot a felszínen, világos ponttal a közepén. Az
MGS 0,5 méter felbontóképességű képein a sötét folt a fékezőrakéták
által felkavart por helye lehet a bolygón, centrumában a világos folt
pedig a szonda roncsa. A képek igazolni látszanak a korábbi
feltételezést, amely szerint a hiba a rakétás fékezés utolsó fázisában
történt.
A berendezés fékezőrakétái a tervek
szerint a felszín felett néhányszor 10 méter magasan kapcsolódtak be. A
továbbiakban azonban a rendszer valamilyen hiba folytán azt érzékelte,
hogy már elérte a felszínt, ezért a rakéták beszűntették a működést. A
szonda így kb. 40 méter magasból nagy sebességgel csapódott a bolygóba.
A Mars Polar Landernél nem légzsákos leszállást, hanem finom landolást
terveztek, amikor a szonda egyből a lábaival érinti a felszínt. Ez túl
keményre sikerült, amit a berendezés nem élt túl.
Forrás: Skyandtelescope.com 2005.05.05.
