Phil Christensen (Arizona State University, Tempe) és munkatársai a Mars Odyssey szonda megfigyelési alapján a Syrtis Major vulkán lejtőjének összetételét vizsgálták. Elemzéseik szerint a tűzhányó oldalán mintegy 113 ezer km2-es területen olivinben gazdag láva borítja a felszínt. Ez az ásvány gyakori a bazaltos lávákban, és eddig is több helyen figyelték már meg a Mars felszínén, igaz kisebb kiterjedésben. Az olivinnel kapcsolatban komoly probléma, hogy ha vízzel érintkezik, könnyen elbomlik – azaz ha valóban víz volt a vörös bolygó felszínén a múltban, akkor sok olivin nem lehetne a felszínen, hacsak nem volt jelen valamilyen ma még ismeretlen tényező, ami megakadályozta a mállását.
A Sysrtis Mayor környékén a Mars Odyssey felvételeén az ibolya szín az olivint jelzi (JPL, NASA, ASU nyomán)
Az új megfigyelés alapján sokkal elterjedtebb lehet a kérdéses ásvány, mint azt korábban gondoltuk, ez pedig nem kedvez a felszíni víz jelenlétét favorizáló elméleteknek. Az elmúlt évtizedekben jelentkező dilemma, amely szerint némely jelek az egykori vízre, míg mások annak hiányára utalnak, továbbra is fennáll. Legutóbb az Opportunity és a Spirit akadt egykori felszíni víz nyomaira az idős kőzetekben – ugyanakkor a bolygó körül keringő szondák kémiai térképezései egyre több olyan olivint mutatnak, amely a vizes környezetet nem élné túl. A fenti szakemberek is azt az elgondolást preferálják, amely szerint a Mars felszínén csak ritkán és rövid ideig volt folyékony víz.
A sok olivin a metán kérdéskörét is új nézőpontba helyezi. Ha a felszín alatt is olyan gyakori az olivin, mint a felszínen, a feltételezett mélységi vízzel reakcióba lépve elmállik és könnyen létrehozhatja a légkörben megfigyelt metán mennyiséget. Utóbbi legyártásához tehát elméletben nincs feltétlenül szükség élettevékenységre.
Forrás: NewScientist.com 2005.06.03.
