Nappal erősebb a sugárzás a Marson a Curiosity szerint

1294

Több érdekes, a marsi légkörrel kapcsolatos megfigyelésről számolt be a NASA a héten. A felismerések jól demonstrálják, hogy több meteorológiai tényező együttes monitorozása fontos, és nem csak egyébként észrevétlen folyamatok azonosíthatók így, de új összefüggésekre is fény derül.

A Mars felszínén dolgozó Curiosity meteorológiai mérései alapján sikerült kimutatni a nappali légnyomás évszakos emelkedését. Mivel a bolygó légkörének jelentős része telente kifagy a felszínre évszakos szén-dioxid jégsapkát alkotva, jellegzetesen változik a légnyomás. Jelenleg a Mars déli féltekéjén van tavasz, és a lassan melegedő időjárás miatt a déli évszakos jégsapka anyaga szublimációval kezd a légkörbe visszatérni, ami napról napra enyhe nyomásnövekedést okoz – ezt mutatta ki a rover meteorológiai műszeregyüttese.


A légnyomás napi változása a 31. (kék) és 93 (zöld) marsi napon. A két eltérő időpont között jól látható, miként növekedett a légnyomás és a légköri gázmennyiség a déli pólussapkáról szublimáló szén-dioxid jég miatt. Emellett napi ciklussal is jelentkezik közel 10%-nyi nyomásváltozás. A legmagasabb nyomás reggel, helyi időben 7 óra körül mutatkozik. (NASA/JPL-Caltech/CAB(CSIC-INTA)/FMI/Ashima Research)

A megfigyelt szélirányok nem teljesen egyeznek azokkal, amit a kutatók vártak. A Curiosity a kráter kiemelkedő pereme és a hozzá közelebbi, központi hegy közötti sík területen helyezkedik el. Mivel a Mars ritka légköre élénken reagál a napi besugárzás változásokra, erősek az úgynevezett lejtőszelek a bolygón. Ennek megfelelően főleg észak-dél irányú szelekre számítottak a szakemberek, míg a mérések alapján elsősorban inkább kelet-nyugat irányú áramlások jellemzőek a leszállóhelyen.


A napközben mérhető minimális légnyomás kialakulása a nappali besugárzás és a hozzá kapcsolódó áramlási rendszer miatt. (NASA/JPL-Caltech/Ashima Research/SWRI)

A landolás óta eltelt 12 hét során mért adatokat egy 20 fős nemzetközi csapat elemezte, és az adatsorokban több érdekes eseményt is azonosított, amikor a szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, és a légnyomás együttesen változott. Az eddigi vizsgálatok alapján ezek közül legalább egy esemény egy forgószél lehetett, amely a rover közelében haladt el, de összesen 21 hasonló, ám bizonytalan eseményt rögzítettek a mérések.


A légnyomás (kék szín) és a RAD detektor által mért sugárdózis (töltött részecskék és neutronok, vörös szín) napi változása. Jól látható, hogy a két paraméter ellentétes jelleggel változik, amikor csökken a légnyomás, növekszik a felszínre jutó sugárzás intenzitása. Az ábra jobb széle felé megfigyelhető lassú, hosszabb időskálájú sugárzásintenzitás növekedés oka még nem ismert (NASA/JPL-Caltech/SwRI).

A Gale-kráterben a bolygó körüli pályáról készült megfigyelések alapján nem mutatkoznak olyan keskeny sávok, amilyeneket a Marson gyakori forgószelek (porördögök) hagynak maguk után. Hiányuk alapján elképzelhetőnek tűnt, hogy a Gale kráterben valamiért nem lépnek fel ilyenek. A Curiosity új megfigyelései alapján azonban úgy fest itt is előfordulnak, de valószínűleg kevesebb port szállítanak, mint máshol, és ezért nem olyan látványos a nyomuk.


A felszínre jutó töltött részecskék által képviselt sugárdózis változása a 10. és az 57. marsi nap (sol) között. A görbék apró ingadozásai a napi változásokat jelölik, míg a hosszabb, közel 27 napos időskálájú hullámzás a Napból kiinduló anyag, a napszél koncentrációjának ingadozásával kapcsolatos (NASA/JPL-Caltech/SwRI)

A légnyomásváltozások napi ciklust is mutatnak a besugárzással kapcsolatban. A légköri gázmennyiség sűrűségeloszlása pedig a felszínre jutó sugárzásmennyiséget befolyásolja – ezt most sikerült először kimutatni. Amikor a légkör sűrűbb, 3-5%-al csökken a felszínt elérő sugárzás intenzitása a mérések alapján. A bolygón a maximális légnyomás reggel következik be, mivel nappal az erős besugárzástól felmelegedő és kitáguló gázanyag a magasban a reggeli és esti napszak irányába áramlik. Ettől a legerősebb besugárzás helyén csökken a légnyomás, és enyhén növekszik a felszínre jutó sugárzás.


További cikkek a Marsról a Meteor folyóirat korábbi számaiban olvashatóak.

A felszínre jutó napi sugárzás időbeli változása befolyásolhatja majd a jövőbeli esetleges emberes, lakóegységen kívüli munka időbeosztását is, mivel az űrhajósoknak kedvezőbb alacsonyabb sugárzási intenzitás mellett dolgozniuk a bolygó felszínén.

Hozzászólás

hozzászólás