2011. június 16-án a svédországi, kinnekullei kőbányában dolgozó munkások éppen egy gyenge, ipari minőségű mészkőréteget fejtettek le a legfelső „Glaskarten 3” nevű rétegről, amikor egy 8×6,5×2 cm-es szürke színű anyagzárványt fedeztek fel.
Már először azt gondolták a bányászok, hogy fosszilizálódott meteoritot találtak, hiszen a környéken korábban több mint 100 db hasonló meteorit került már elő az évtizedek során. Az ilyen meteoritok fő összetevői a kalcit, agyag és spinell, de ez utóbbi eltért a korábban itt találtakétól. Annak érdekében, hogy meteoritként azonosítsák a mintát, meg kellett mérni az ozmiumizotóp-arányait (Os187/Os188) és a körülvevő anyagrész ozmiumtartalmát is analizálni kellett. A mérések egyértelműen az extraterresztriális eredetet igazolták, ráadásul a króm- és oxigénizotópok arányai miatt ez a meteorit eltért az ismert fosszilis meteoritoktól. A meteorit 2016. március 15-én került hivatalos státuszúként a Meteoritical Bulletin adatbázisába.
A fosszilis meteoritok története 1952-ben kezdődött, amikor ugyanitt találtak egy sötét zárványt az egyik feltárt kőágyon. Az üzem paleontológiai érdeklődésű vezetőjének kérésére a sötét zárványt kettévágták, majd félretették, mint érdektelent. Huszonhét évvel később látta meg egy geológus, aki felkiáltott: „ez olyan mint egy meteorit!”. Az elkövetkező 20 évben 101 darab ilyen meteoritot találtak a környéken, sokkal többet, mint várnánk! 480 millió éve történt az ún. ordoviciumi meteoritbombázás, az Österplana L kondrit éppen ekkor hullott Földünkre.
Napjainkban 10 db ilyen szórásmezőt tartunk nyilván, Svédország, USA, Hawai, Kanada és Chile vidékein. A típusok között IAB, IIIAB vasmeteoritok, CM kondrit, H és L kondritok is megtalálhatók. Hullási koruk különféle, 2,1 – 480 millió év közé tehető. A svédországi Österplana-, Gullhöge- és Brunflo-meteoritmezők kora 463-480 millió év. Speciális körülmények kedvező kombinációja kell ahhoz, hogy egy meteorit ilyen hosszú időn keresztül megőrződjön.
http://www.lpi.usra.edu/meteor/metbull.php?code=63063
