A napfoltok előrejelzik az esőzést?

1465

Egy nemzetközi kutatócsoport száz évre visszanyúló adatok elemzésével összefüggést fedezett fel a napfoltok száma és kelet-afrikai nagy esőzések jelentkezése között. A felfedezés – amennyiben a természet viselkedése követni fogja az előrejelzéseket – nagy jelentőségű, mivel nagy esőzések gyakran vezetnek áradásokhoz, melyek így pusztító járványok kitöréséhez járulhatnak hozzá.

A Curt Stager (Paul Smith’s College) által vezett tudóscsoport Kelet-Afrika huszadik századi rendkívül heves esőzéseit vizsgálta, és közben arra figyeltek fel, hogy a legcsapadékosabb évek minden alkalommal körülbelül éppen egy évvel a napfolt-tevékenység maximuma elé estek. Mivel a napfolt-aktivitás meglepően pontosan előrejelezhető, így az esőzések bekövetkezése is nagy valószínűséggel megjósolható.

Hatalmas napfolt központi csillagunk felszínén (SOHO/MDI)

Mindez azért érdekes, mert ha az elmúlt évszázad trendjei folytatódnak, akkor a 2011-2012-re várt következő napfolt-maximum előrejelezheti a 2010-ben bekövetkező újabb heves esőzéseket. Ennek tudatában pedig az egészségügyi szakemberek időben meg tudják tenni a járványok megelőzéséhez szükséges óvintézkedéseket. Mivel a moszkítók és egyéb kórokozókat hordozó rovarok nedves környezetben szaporodnak el, a nagy esőzések kulcsszerepet játszanak a különböző járványok kitörésében.

Az új eredmények cáfolják azokat a korábbi vizsgálatokat, melyekben nem találtak kapcsolatot a napaktivitás és a kelet-afrikai heves esőzések között. A most már rendelkezésre álló hosszabb adatsorból látszik, hogy a napfolt-esőzés korreláció 1927 és 1968 között gyengébb volt, bár a párhuzamos ritmus a két jelenség között akkor is felismerhető. Emellett ezzel természetes megoldást találtak arra a régóta ismert összefüggésre, miszerint a Viktória-tó vízszintje követi a naptevékenység menetét.

A Viktória-tó az űrből (NASA Visible Earth)

A kutatók szerint több magyarázat is lehetséges a talált összefüggésre. A legegyszerűbb (és nem feltétlenül helyes) elképzelés szerint a napfolt-aktivitással párhuzamosan megnövekedő napsugárzás jobben felmelegíti a felszínt és a tengereket, így több nedvesség kerül a levegőbe, ami kiváltja az erősebb csapadékhajlamot.

A kutatásokat részletező szakcikk a Journal of Geophysical Research c. folyóiratban fog megjelenni.

Forrás: American Geophysical Union – Paul Smith’s College sajtóközlemény, 2007.08.06.

 

Hozzászólás

hozzászólás