Hová tűntek az Uránusz gyűrűi?

5940

Mellékelt képünkön a Hubble Űrteleszkóp felvételei láthatók az Uránusz
gyűrűrendszeréről. A felvételsorozat érdekességét az adja, hogy
2007/2008 során a gyűrűrendszer a Földről nézve három alkalommal is
teljesen az éléről látszik. A jobb oldali kép – a legjobb megfigyelési
alkalmat kihasználva – 2007. augusztus 14-én készült a HST WFPC2 (Wide
Field Planetary Camera 2) műszerével.

A Hubble Űrteleszkóp felvételei az Uránusz gyűrűrendszeréről.
(NASA, ESA, M. Showalter
SETI Institute)

A képen az éléről látható gyűrűrendszer két tüskeként
mutatkozik a bolygó felett és alatt. Közvetlenül a bolygó képe mellett
azért nem látható a gyűrűk íve, mert az Uránusz fényes korongját
kitakarták a felvétel készítése közben, bár a maradék hatása azért még
megfigyelhető a gyűrűk melletti lebenyszerű – nem valódi –
képződményként. A bolygó sokkal rövidebb expozícióval készült színes
képét később montírozták a gyűrűk képére, hogy érzékeltessék az Uránusz
és a gyűrűrendszer relatív méretét és helyzetét.

Miközben az Uránusz a 84 éves keringési idejű pályáját a Nap
körül rója, a Földről nézve a gyűrűrendszer 42 évenként kerül olyan
pozícióba, hogy az éléről látszik. A legutóbbi ilyen alkalommal azonban
a csillagászok még nem is tudtak a gyűrűk létezéséről! Csak 1977-ben
fedezték fel őket, de 1986 januárjáig – amikor a Voyager-2 űrszonda
elrepült a bolygó mellett, s lefényképezte a gyűrűket – csak közvetett
észlelések álltak rendelkezésre róluk, létüket csak az időközönként
eltakart csillagok fényének gyengülése jelezte. Az első használható
távoli felvételeket a Hubble készítette a világűrből, de az adaptív
optikáknak köszönhetően ma már földi teleszkópokkal is hasonlóan jó
minőségű képek nyerhetők a közel 3 milliárd kilométeres távolságban
lévő bolygóról és gyűrűiről.

Mivel a gyűrűket éppen 30 évvel ezelőtt fedezték fel, a
mostani az első lehetőség, hogy élükről láthatjuk őket. A Föld Nap
körüli pályájának paraméterei miatt egy ilyen "szezonban" három kedvező
lehetőség adódik. Idén az első 2007. május 3-án, a második 2007.
augusztus 16-án következett be, a harmadik pedig 2008. február 20-án
lesz. Bár ez utóbbi alkalommal a bolygó már a Nap mögött fog
tartózkodni, a 2007. december 7-ét követő napokban még minden nagy
teleszkóp (Keck, HST, VLT, Palomar-hegyi 5 m-es) észlelési terveiben szerepel a gyűrűk
megfigyelése. December 7-én a gyűrűrendszer éppen a Nap irányából lesz
éléről látható.

A megfigyelésekből azt is kimutatták, hogy a mikron méretű
porszemcsékből álló gyűrűk jelentősen megváltoztak a Voyager-2 21 évvel
ezelőtti megfigyeléseihez képest. A kutatók remélik, hogy a HST
adatainak további elemzésével megtalálhatják azokat a további piciny
holdakat is, melyek hatására az apró szemcsés törmelék különálló
gyűrűkbe rendeződött.

Forrás:  STScI-2007-32

Kapcsolódó hírünk: Új gyűrűk és újabb hold az Uránusz körül

Hozzászólás

hozzászólás