• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Infravörös pillantás a Dél Keresztje szívébe







    A Herschel űrtávcső teljeskörű technikai ellenőrzésének újabb fontos lépcsőjéhez érkezett. A PACS (távoli infravörös fotométer és színképelemző) és SPIRE (szubmilliméteres fotométer) berendezések már korábban is bizonyították kivételes képességeiket (ahogy arról mi is beszámoltunk, l. első felvételek, első tesztképek). Most a két műszer együtt, az úgynevezett "párhuzamos módban" is bemutatkozott.

    Ennek egyik eredménye egy kivételes felvétel öt távoli infravörös- illetve szubmilliméteres sávban. A kép a Dél Keresztje (Crux) csillagkép egyik érdekes vidékét örökítette meg. A területet azért választották a műszerek teljesítményének ellenőrzésére és bemutatására, mert mind a csillagközi anyag szerkezete, mind a előforduló hőmérsékletek nagy változatosságot mutatnak.

    A kombinált látómező mintegy 2×2 fokos területet fed le, míg a teljes felvétel elkészítéséhez mintegy 6 órányi mérésre volt szükség, ami soha nem látott részletességgel mutatja meg a Tejút ezen részletét.

     

    A SPIRE (bal oldalon) és a PACS (jobb oldalon) képek a különböző hullámhosszak hamis színezéses technikájával készültek. A SPIRE képen a kék a 250μm-es, a zöld a 350μm-es, a vörös az 500μm-es emissziónak felel meg, míg a PACS képen a cián a 70μm-es, a vörös pedig a 160μm-es emissziót kódolja. A képek nem csak a Galaktika hideg csillagközi anyagának az eloszlását mutatják meg, de sok információt hordoznak a csillagászok számára annak állapotáról: az anyag tömegéről, hőmérsékletéről, összetételéről, és arról, hogy itt vajon keletkeznek-e éppen csillagok. Ezen a területen a csillagkeletkezést rendkívüli komplexitásban figyelhetjük meg.

     

    A fenti képen a SPIRE és PACS képeket egyetlen képpé kombinálták össze, ahol a kék a 70μm-es, a zöld a 160μm-es emissziónak felel meg, és a 250/360/500μm-es SPIRE hullámhosszak összességét látjuk vörösként, és a színek segítségével jól elkülöníthetők a különösen hideg (vörös) és a melegebb (kék) tartományok. A 10 K-nél hidegebbtől a néhány tíz kelvines hőmérsékletig a csillagközi anyag a Herschel sávjaiban sugároz a legintenzívebben. Mivel a csillagok hideg, sűrű vidékeken keletkeznek, ezeken a kompozit képeken könnyen megfigyelhetőek a csillagkeletkezési területekre jellemző ún. filamentek (szálas szerkezetek). Ezeket egy darab egyetlen hullámhosszon készített képen nehéz elkülöníteni, különösen egy olyan zsúfolt terület esetében, mint ami a mostani megfigyelések célpontja volt, ahol több molekulafelhő-rétegen kell keresztülnéznünk. A képen látható fantasztikus filamentum-rendszer mellett olyan összekapcsolódó területeket is láthatunk, ahol majdnem párhuzamosan zajlik a csillagkeletkezés.

    A SPIRE/PACS párhuzamos mérési mód a Herschel űrtávcső egyik leghatékonyabb mérési módja, amikor a PACS és SPIRE műszerek együtt észlelnek, miközben a távcső lassan végigpásztázza az eget (ennek a képnek az esetében 60 ívmásodperc/másodperc sebességgel). Mivel a két műszer látómezeje ebben a mérési módban 20 ívperc távolságra van egymástól, a mérési mód leginkább nagy területek feltérképezésére használható.

    Több Herschel kulcsprogram használja ezt a mérési módot: nemcsak a Tejút közvetlen közelében lesznek ilyen mérések, amelyek segítenek jobban megérteni a csillagkeletkezés folyamatát, de olyan "üres" területeket is mérnek majd vele, ahol a távoli, halvány galaxisok vizsgálata segít majd feltárni a csillagkeletkezés történetének alakulását a Világegyetem fejlődése során.

    A méréseket 2009. szeptember 3-án, a Herschel-misszió 112. napján hajtották végre.

    Forrás: ESA Herschel Science Center 2009.10.05.

    Ez a bejegyzés Űrteleszkópok kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul