A NASA 2009. december 14-én felbocsátott WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) űrteleszkópja négy infravörös sávban fényképezte le az egész égboltot, két sávban kétszer is. Az általa rögzített felvételeken 2,7 milliónál is több objektum hagyott nyomot, a Földhöz viszonylag közeli üstökösöktől, illetve kisbolygóktól kezdve egészen a legtávolabbi galaxisokig. A WISE mostanában fejezte be a kibővített programját, melynek során két infravörös sávban fényképezte a teljes kisbolyóövet, illetve részletesen vizsgálta az Univerzum távoli objektumait. A munka eredményeként felfedeztek egy eddig ismeretlen ultrahideg barna törpét, 20 üstököst, 134 földközelítő kisbolygót (NEOs, Near-Earth Objects), illetve több mint 33 ezer aszteroidát a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövezetben. A sikeres felmérések után 2011. február 1-jén a WISE-t hibernálták, s a kutatók most a nyert adatok feldolgozására és elemzésére koncentrálnak. Az első 14 hét adatainak nyilvánosságra hozatalát 2011 áprilisára tervezik, míg a teljes felmérés végső publikálásának céldátuma 2012 márciusa.
A Lagúna-ködnek (M8) a WISE űrteleszkóp infravörös felvételeiből összeállított mozaikképe.
[NASA/JPL-Caltech/UCLA]
A WISE adatai szerencsés esetben bizonyítékul szolgálhatnak John Matese és Daniel Whitmire (University of Louisiana) új dinamikai és statisztikai elemzésének eredményére is. A kutatók szerint az Oort-felhő külső részéből származó üstökösök pályáinak vizsgálata valóban azt jelzi, hogy a Napnak lehet egy olyan kísérője, ami az Oort-felhő belső részén kering csillagunk körül, tömege pedig a Jupiterének néhányszorosa. A hipotetikus bolygónak a Tyche nevet adták.
Mivel a WISE hat hónap eltéréssel két infravörös sávban kétszer is lefényképezte az egész égboltot, jó esély lehet arra, hogy ezek alapján kimutatható egy ilyen méretű égitest látszólagos elmozdulása. Ezt a reményt erősíti az, hogy a második felmérés sávjait úgy tervezték, hogy azok a nagyon kicsi, hideg csillagok – barna törpék – sugárzására legyenek a legérzékenyebbek, ezek paraméterei pedig nagyon hasonlítanak a Tyche feltételezett tulajdonságaihoz. A Tyche túl hideg és halvány ahhoz, hogy sugárzása az optikai tartományban működő távcsövekkel kimutatható legyen, a megfelelő irányba néző érzékeny infravörös teleszkópokkal azonban nem elképzelhetetlen a sikeres azonosítás. A WISE pont ilyen, ugyanis az égbolt (kétszeri) teljes felmérése miatt biztosan nézett a megfelelő irányba, már ha a keresett objektum egyáltalán létezik.
Érdekes még, hogy miért görög nevet kapott a feltételezett égitest, mikor a többi bolygó a római mitológiából nyerte a nevét. (Tyche a szerencse és a véletlen görög istenasszonya, római megfelelője Fortuna.) Az ok a következő. A Nap feltételezett kísérőjének kérdése már korábban is felmerült. A múlt század nyolcvanas éveiben ezt az objektumot a megtorlás görög istennője, Nemesis után nevezték el, mivel ezt az égitestet tartották felelősnek a földtörténet periodikusnak gondolt nagy kihalási eseményeiért. Az akkori elképzelések szerint a Nemesis egy vörös törpe, melynek Nap körüli pályája erősen elnyúlt, így gravitációs perturbáló hatása 26 millió évenként egy üstökösáradatot indít az Oort-felhőből a Naprendszer belső területei felé. Minden ilyen hullámból néhány üstökös eltalálta a Földet, ami az éppen akkor élő fajok nagy része számára végzetes eredménnyel járt. Az újabb kutatások szerint azonban a kihalási hullámok egyáltalán nem szabályos időközönként következtek be, így a Nemesis feltételezése ezen okból már nem szükséges. Azonban elvetni sem kell teljesen a hipotézist, érdemes megvizsgálni egy néhány millió éves periódusú, körhöz közeli pályán keringő kísérő létének lehetőségét, amely már nem jelent az előbbihez hasonló veszélyt a földi bioszférára. A két objektumot megkülönböztetendő nevezték el az "új" planétát a rosszindulatú Nemesis nővéréről, a jóindulatú Tyche-ről.
Az eredményeket részletező szakcikk az Icarus c. folyóiratban jelent meg.
Forrás:
