Napjaink legfontosabb rádiócsillagászati kutatásai közé tartozik a csillagközi térben lévő, összetett molekulák keresése. Mostanra mintegy 150 különböző molekulát sikerült már azonosítani a Tejútrendszerben, melyek között komplex felépítésű, szerves – azaz szén- és hidrogénatomokat, valamint esetenként nitrogént, oxigént vagy egyéb atomokat, atomcsoportokat is tartalmazó – molekulák is találhatóak. A szakemberek következő célkitűzése, hogy – az üstökösök és meteoritok után – az intersztelláris gázanyagban is megtalálják az élet alapvető építőköveinek tartott aminosavakat.
A sikerhez vezető úton fontos lépést sikerült megtennie egy német és amerikai tudósokból álló csoportnak. A kutatók az IRAM intézet spanyolországi 30 méteres rádiótávcsövével vizsgálták a Tejútrendszer középpontjától alig négyszáz fényévre található, Sagittarius B2 jelű csillagkeletkezési régiót. A hatalmas kiterjedésű gázfelhőben (amely több millió csillag kialakulásához elegendő gáz -és poranyagot tartalmaz) korábban több molekulatípust is sikerült beazonosítania a csillagászoknak, így kimondottan reményteljes célpontnak számított.
A Max Planck Rádiócsillagászati Intézet, a Kölni Egyetem és a Cornell Egyetem munkatársai egy nemrégóta alkalmazott módszerrel (melyről tavaly hírportálunk is beszámolt) kísérelték meg az eddig találtaknál még összetettebb molekulák kimutatását. A kutatók egyszerre nem csak egy-egy adott molekula színképvonalait próbálták meg egyértelműen detektálni, hanem a teljes felvett spektrumot hasonlították össze az ismert molekulák összes lehetséges laboratóriumi modellszínképét tartalmazó adatbázisokkal.
A 3 mm-es hullámhosszon végzett mérések és az új módszer segítségével a nemzetközi kutatógárda tagjainak sikerült beazonosítania két összetett szerves molekula, az etil-formiát (C2H5OCHO) és az n-propil cianid (C3H7CN) színképvonalait. A szakemberek vizsgálatai szerint ezek a komplex molekulák "legó-szerűen" épülnek fel a kisebb molekuláris alkotóelemekből (ún. funkciócsoportokból), elsősorban a csillagközi felhőkben található porszemcsék felületén.
A csillagközi gázfelhők bonyolult szerves molekulákat, akár még aminosavakat is rejthetnek (NASA/CXC/UCLA/MIT/M. Muno és mtsai).
A modellek alapján úgy tűnik, a molekulák kialakulása az intersztelláris térben nem áll meg a most ismert bonyolultsági szinten, így van rá esély, hogy hamarosan akár aminosavakat is találjanak a galaktikus molekulafelhőkben – ez pedig hatalmas eredményt jelentene a csillag- és bolygóképződés, valamint az asztrobiológia területén munkálkodó tudósok számára.
A német-amerikai kutatócsoport vezetője az április 20-23. között, a Hertfordshire-i Egyetemen zajló National Astronomy Meeting (NAM) keretein belül jelentette be a felfedezést; az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy and Astrophysics folyóiratban jelenik majd meg.
Forrás: Astronomy Now, 2009.04.21.
Kapcsolódó cikkünk: Csillagközi molekulavadászat
