Kóspál Ágnes csillagásszal beszélgetett Barabás Évi, az RTL Klub Portré című műsorának szerkesztője. Az adás április 23-án, vasárnap késő este lesz megtekinthető.
Fiatal kora ellenére alig néhány héttel ezelőtt nemzetközi hírnevet szerzett Dr. Kóspál Ágnes csillagász, hiszen 14 másik kutatónővel együtt Párizsban átvehette a L’Oréal-Unesco Nőkért és a Tudományért Program Fiatal, Kiemelkedő Tehetségeinek Díját.
Ágnes az RTL Klub Portré című műsorának most vasárnapi adásában mesél arról Barabás Évinek, hogy tudatosan készült a csillagászati pályára, már gyerekkorában elvarázsolta őt a csillagos égbolt. Szülei pedig mindig arra bátorították, hogy ha valami érdekli őt, akkor kutassa fel a válaszokat.
Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa, a csillag- és bolygókeletkezés a szakterülete. Mint mondja, a csillagászok munkájában, mint minden kutatónál az a stressz forrása, hogy nemzetközi versenyben is helyt kell állniuk, ami ez esetben a távcsőidőért folyik. Magyarországon ugyanis a Piszkés-tetőn található hazánk legnagyobb távcsöve, amelynek egy méter a tükörátmérője – ezzel az eszközzel azonban a külföldi eszközökhöz képest kvázi csak kiegészítő-méréseket lehet végezni. A nagyobb obszervatóriumok és műszerek tehát külföldön vannak – amelyekhez különböző pályázatok révén tudnak csak eljutni. Ha például Ágnes az Atacama-sivatagban lévő obszervatórium egyik műszerével szeretne méréseket végezni, akkor neki ehhez külön pályázatot kell benyújtania. Ha pályázata nyer, akkor nem feltétlenül kell a helyszínre utaznia: az adott obszervatóriumban dolgozó csillagász elvégzi a kért méréseket és az eredményeket elektronikus úton elküldi Ágnesnek, aki itthon nekiáll ezeket kielemezni.
Ágnes egyik legnagyobb kutatási eredménye, hogy megfigyelte azt a fajta kölcsönhatást, ami az anyagáramlás és a korong közt zajlik. Azt tapasztalták ugyanis a kollégáival néhány éve, hogy az egyik csillagnál az áramlás a korongra hirtelen megnövekedett, és emiatt kifényesedett és felforrósodott. Ez a hő visszahatott a korongra, és az ott lévő porszemcséket megolvasztotta, átkristályosította, tehát megváltozott a porszemcsék szerkezete, és ezt már lehetett a távcsöveikkel, színképekkel látni.
