Háromszor több a neon a Napban

A Nap külső konvektív rétegének viselkedését leíró modellekben fontos paraméter a csillagunkban lévő neon aránya. Ennek az elemnek a szénnel, a szilíciummal, a nitrogénnel, az oxigénnel és még néhány további társával együtt fontos szerepe van abban, hogyan jut keresztül a Nap belsejében keletkező energia a konvekciós zónán. A Napban feltételezett neon mennyiség alapján készített modellek előre jelezték a konvekciós zóna mélységét, de az így kapott érték nem egyezett azzal, amit a Nap oszcillációi által számítottak. A probléma megoldásaként többen is javasolták már, ha feltételezzük, hogy a Napban közel háromszor gyakoribb a neon, mint eddig gondoljuk, a modell előrejelzése egybevág az észlelt adatokkal.

A SOHO képe a Napról a hidrogén alfa tartományban (NASA SOHO nyomán)

A neon gyakoriságát azonban nem könnyű megállapítani. Ez az elem a látható tartományban nem bocsát ki sugárzást, de néhány millió fokos hőmérsékleten erős röntgensugarakat produkál – ezért a koronában lehet ideálisan megfigyelni. Jeremy Drake (CfA) és Paola Testa (MIT) 21 közeli (200 fényévnél közelebbi), a Napunkhoz hasonló csillagot figyeltek meg a Chandra röntgenteleszkóppal. Mivel a Nap fényes, ezért a Chandrával saját csillagunkat veszélyes lett volna megfigyelni.

Elméleti közelítés alapján a Naphoz közeli csillagok nagyságrendileg hasonló neongyakoriságot mutatnának, mint a mi csillagunk. A megfigyelésekből kiderült, átlagosan háromszor akkora bennük a neon gyakorisága, mint a Napban. Ha pedig ez az érték a térségünkben lévő csillagokra általánosan jellemző, és a Napra is érvényes, akkor a neon gyakorisága pont a megfelelő, és jól egyezik a konvektív réteg vastagsága alapján becsült értékkel.

Forrás: Chandra PR 2005.07.27.