Tíz éves a SOHO napszonda

A NASA és az ESA közös űreszköze 1995. december 2-án startolt, majd elfoglalta a bolygónktól 1,5 millió kilométerre, a Nap felé elhelyezkedő Lagrange-pont közelében lévő megfigyelési helyét. Itt napi 24 órában, zavaró tényezőktől mentesen tanulmányozhatja központi csillagunkat.

A mára sikertörténetként emlegetett SOHO működése nehézségekben is bővelkedett. A legkritikusabb időszak 1998 júniusában volt, amikor a földi irányítók elveszítették vele a kapcsolatot. 1998 novemberére az összeköttetést sikerült helyreállítani, azonban nem sokkal később a szonda utolsó giroszkópja is felmondta a szolgálatot. Ennek ellensúlyozására a berendezés térbeli stabilitásának biztosításához a giroszkópokat kiváltó új szoftvert írtak és töltöttek fel a szondára. 2003 júniusában a fő antennájával kapcsolatban is felmerült egy súlyos probléma, ami után az adatok közvetítését a kisebb teljesítményű antenna vette át. A SOHO megfigyelési alapján tett felfedezések és előrelépések közül a legfontosabbak:

• Az űr-időjárást pontosabban megismerhettük, és fejlődött a napszél által a Föld közelében, bolygónk mágneses terében kiváltott jelenségek előrejelzése, amelyeknél közel három napos időelőnnyel számolhatunk. Ez a rádiókommunikációt, illetve az elektromos energiát továbbító rendszerek üzemeltetését tette biztonságosabbá, emellett megbízhatóbbá vált a földkörüli pályán végzett űrséták tervezése.
• A SOHO részletes megfigyeléseket végzett a Nap konvektív zónájában zajló mozgásokról, és több esetben rámutatott a fotoszférában megfigyelhető jelenségekkel fennálló kapcsolatra.
• Egy speciális eljárás segítségével a Nap túloldalán zajló jelenségekről is azonnal képet kaphatunk, igaz, csak gyenge felbontással.
• Segített megismerni azt a mechanizmust, amelynek keretében a fotoszférából kiinduló mechanikai és mágneses hullámok a napkoronát millió fokos hőmérsékletre hevítik.
• Rámutatott, hogy a koronakitörések keretében mekkora anyagtömegek hagyják el csillagunkat, amelyek aztán bolygónk magnetoszféráját eltalálva komoly mágneses viharokat okozhatnak.
• Segített a Nap teljes energiakibocsátásának, és az ultraibolya tartományban kisugárzott energia nagyságában bekövetkező változásoknak a meghatározásában, újabb támpontokat adva a Nap működését leíró modellek finomításához.
• Kimutatta, hogy a koronalyukak a legfontosabb régiók a napszél nagysebességű komponenseinek létrehozásában.
• Az interneten keresztül ingyenesen hozzáférhető felvételei segítségével közel 1000 üstököst fedeztek fel műkedvelők és szakemberek.

Montázs a SOHO elmúlt 10 évben készült felvételeiből (SOHO, NASA GSFC)

A program sikerét jellemzi, hogy az adatok feldolgozásában több mint 3200 kutató vett részt eddig, 140 doktori disszertáció és 2300 cikk született a SOHO eredményeinek felhasználásával. Több tízmillió felvételt rögzített a szonda, és 16 terabyte információt sugárzott a Földre. Az eredetileg két év élettartamra tervezett berendezés az előirányzott feladatait messze túlteljesítve napjainkban is jól üzemel. Ez lesz az első űreszköz, amely a világűrből folyamatosan végigkövethet egy teljes 11 éves napciklust.

További információk a SOHO honlapján.