• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum
       

      A hét képe

      Félárnyékos holdfogyatkozás

      Február 10-én késő este félárnyékos holdfogyatkozás kezdődött, mely Magyarországról is végig megfigyelhető volt.

       
    • Tagokat toboroz a Magyar Csillagászati Egyesület

      Kedvezményes ifjúsági és családi tagsággal is várja a Magyar Csillagászati Egyesület a csillagászat és az űrkutatás iránt érdeklődőket. Csatlakozzon Ön is az ország legnagyobb csillagászati közösségéhez!

       

      Országos csillagászati verseny 2016/2017

      Az országos csillagászati versenyben részt vehetnek hazai és határon túli magyar ajkú, a 2016/2017. tanévben középiskolába járó diákok (főleg 9-12. osztályosok). Idén először a nevezés az egyes iskolákban történik, az érdeklődő tanulók fizikatanáruknál jelezzék részvételi szándékukat.

       

      Kozmikus hatások és kockázatok

      A stratégiai jelentőségű kutatóhelyek K+F kapacitásának erősítését célzó GINOP-2.3.2-15. pályázati kiíráson sikerrel szerepelt az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont (ELTE GAO MKK) által alkotott konzorcium.

       

      Az ötödik kölcsönhatás nyomára bukkanhattak egy magyar laborban?

      Amerikai elméleti fizikusok szerint az MTA debreceni Atommagkutató Intézetében egy radioaktív bomlási kísérlet során megfigyelt anomália a természet ötödik, egyelőre csak sejtett alapvető kölcsönhatásának a nyoma lehet.

       

      Mégis gyakori lehet az erős mágneses tér a csillagokban

      Egy nemzetközi kutatócsoport frissen publikált eredményei alapján sokkal több csillag rendelkezhet erős mágneses térrel, mint azt korábban gondoltuk. A felfedezés jelentősen befolyásolhatja a Napnál nagyobb tömegű csillagok fejlődéséről kialakult elméleteket.

       

      Csillagdinoszauruszok és a Naprendszer őstörténete

      A Nap születése előtt felrobbant szupernóvák nyomait fedezték fel magyarországi kutatók, meteoritokban rejtőző, különleges izotópok segítségével.

       

      Szupernóva, megrendelésre

      Tavaly egyetlen szupernóva négyszereződve tűnt fel az égbolton, és a jelek arra utaltak, hogy egy ötödik kép is felbukkanhat 2016-ig. Felbukkant.

       

      Kulin György csillagászati verseny és diákolimpiai felkészítő szakkörök

      2015/16-ban a 7. országos Kulin György csillagászati versenyen mérhetik össze tudásukat a csillagászat iránt érdeklődő általános és középiskolás diákok. Utóbbiak számára országszerte felkészítő szakkörök is indulnak. Cél a diákolimpia!

       

      Charon, Ceres, Csuri: hírek a Naprendszerből

      Az idei év a Naprendszer apró égitestjeiről szólt, s bár a szenzációs bejelentések alábbhagytak, a három apró égitestről folyamatosan érkeznek az újabb és újabb eredmények, látványos felvételek.

       

      Legfeljebb másfél milliárd éve alakult ki a Föld belső, szilárd vasmagja

      Egy új eredmény szerint a Földnek a mágneses tér létezésében meghatározó szerepet játszó szilárd vasmagja csak 1-1,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, lassabban, mint azt korábban gondolták.

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    Hogyan lassítsunk le egy űrszondát az alfa Centaurinál?

    A kérdés talán meglepő, mert először el kell juttatni a szondát a legközelebbi csillagig. De ha már a fénysebesség ötödére gyorsulva odaérkezett, akkor viszont tényleg le kell lassítani, hogy ne száguldjon el a rendszer mellett.
     

    Mi történt a Nappal hétezer évvel ezelőtt?

    Nyugati szálkásfenyők évgyűrűinek szénizotópos vizsgálata alapján egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy i.e. 5480-ban a Nap aktivitása drámai módon eltért a normálisnak tekinthető működéstől.
     

    Bolygó által okozott “szívdobbanások” a HAT-P-2 jelű csillagon

    Egy amerikai kutatócsoport a Spitzer-űrtávcső adatait felhasználva kimutatta, hogy a HAT-P-2b jelű, magyar felfedezésű bolygó olyan változásokat okoz a csillagán, amit eddig csak kettős csillagrendszereknél láttunk.
     

    Egy lencsegalaxis szerkezete és kialakulása

    Egy közel 300 millió fényévre található lentikuláris galaxis belső mozgásviszonyait és csillagpopulációit részletesen megvizsgálva érdekes következtetésekre juthatunk a szerkezetét létrehozó folyamatokkal kapcsolatban.
     

    1,6 millió hideg objektum az égen

    Megjelent az eddigi legnagyobb, távoli-infravörös, valamint szubmilliméteres objektumok adatait tartalmazó csillagászati katalógus. A Herschel-űrtávcső SPIRE műszerének hivatalos katalógusa nemzetközi összefogásban készült, melyben a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársai kulcsszerepet játszottak.
     

    Négy éve történt a cseljabinszki meteorrobbanás

    2013. február 15-én a kora reggeli órákban a Napnál is fényesebb test száguldott át Cseljabinszk fölött, majd nagy magasságban szétrobbant. A lökéshullám rengeteg könnyebb sérülést okozott, a későbbiekben pedig rengeteg kisebb-nagyobb meteoritdarabot gyűjtöttek össze a környéken.
     

    Sötét energia nélkül is megérthető az Univerzum gyorsuló tágulása

    Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket, melyek szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az Univerzum gyorsuló tágulását.
     

    Harminc év elteltével is tartogat titkot az SN 1987A szupernóva

    1987. február 23-án tűnt fel a Nagy Magellán-felhőben a modern kor csillagászatának legfontosabb szupernóvája, amelynek maradványa még harminc év elteltével is titkok bőséges tárháza.
     

    70 éve hullott a Szihote-Aliny vasmeteorit

    Hetven évvel ezelőtt, 1947. február 12-én a Napnál is fényesebb tűzgömb robbant fel a Szovjetunió távol-keleti területén található Szihote-Aliny-hegységben. A robbanást a XX. század egyik legjelentősebb meteorithullása követte. bővebben →
     

    Óriásokból származik a meteoritokban található csillagpor

    Az MTA CSFK CSI Maria Lugaro által vezetett Lendület-kutatócsoportjának eredménye szerint óriáscsillagokban jöttek létre annak a por- és gázfelhőnek egyes összetevői, amelyből a Naprendszer is kialakult.
     

    Szatmáry Károlyt köszöntöttük

    Dr. Szatmáry Károlyt, a szegedi csillagászati oktatás, kutatás meghatározó alakját köszöntöttük hatvanadik születésnapján. December 21-én az SZTE  Budó Ágoston termében ünnepeltük a jeles évfordulót egy “mini csillagász szimpóziummal”.

     

    Óvjuk meg az éjszakát!

    Díszvilágítás, közvilágítás, reklámfeliratok: decemberben különösen megnő az igény arra, hogy a hosszú sötét estéket a világító eszközök minél több fajtájával megfényesítsük. Azonban ismert tény, hogy a fények nem csak ünnepi hangulatot teremtenek, de negatív hatásai is lehetnek az emberekre és a természetre.

     

    Pulzáló csillagok az Atacama-sivatagban

    A pulzáló változócsillagokkal foglalkozó kutatók ezúttal a csillagászat Mekkájának számító Chilébe zarándokoltak, hogy bemutassák és megvitassák legújabb eredményeiket.

     

    Jön a Honda-Mrkos-Pajdušáková-üstökös!

    A 45P/Honda-Mrkos-Pajdušáková üstökös 2016. decembere és 2017. februárja közötti időszakban ismét kedvező helyzetbe kerül, így kis távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

     

    A nyári időszámítás száz éve

    A nyári időszámítás kérdése, netán hazánk más időzónába sorolása láthatóan egyre inkább foglalkoztatja a döntéshozókat és a közvéleményt. Tekintsük át mi is a kérdést – a nyári időszámítás bevezetésének “centenáriumi” évében.

     

    Egyedülálló műszer az asztroszeizmológia szolgálatában

    Az elmúlt évtizedben az űrfotometria terén elért ugrásszerű fejlődés sem váltotta ki és tette szükségtelenné a földi távcsövek munkáját, különösen ha azok még hálózatba is vannak szervezve.

     

    Pulzáló fehér törpék váratlan kifényesedései – újabb meglepetés a Keplerrel

    A Kepler-űrtávcső rendkívül pontos és folyamatos fotometriai adatsorainak alapján a ZZ Ceti típusú fehér törpék esetében is új, eddig ismeretlen jelenségeket, kitörésekre utaló hirtelen felfényesedéseket sikerült észlelni.

     

    Így fog elhúzni mellettünk egy vörös törpecsillag

    A következő néhány millió év során a Gliese 710 jelű csillag közelíti meg legjobban a Napot, egy új szimuláció eredményei alapján azonban a korábban feltételezettnél kb. ötször kisebb távolságban fog elhaladni mellettünk.

     

    Exoholdak jegessége: álom vagy valóság a kimutathatóság?

    Magyar kutatók megvizsgálták a más naprendszerekben keringő jeges exoholdak kimutathatóságának lehetőségét.

     

    Két további holdja is lehet az Uránusznak?

    A Voyager-2 űrszonda 30 évvel ezelőtt repült el az Uránusz mellett, az akkor készült felvételek azonban még ma is szolgálhatnak meglepetéssel: lehet, hogy a bolygó két újabb holdjának nyomát is őrzik.

     

    Beszámoló a 10. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról

    2016. december 9. és 19. között rendezték meg az indiai Bhubaneswarban a 10. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiát, amelyen Gémes Antal bronzérmet szerzett, Világos Blanka és Vígh Benjámin pedig dicséretet kapott.

     

    A Holdnál is fényesebb tűzgömb robbant Dél-Spanyolország felett

    Látványos, vakítóan fényesen izzó tűzgömb tűnt fel december 11-én este Dél-Spanyolország felett, amit a Calar Alto Obszervatórium meteormegfigyelő kamerái is megörökítettek.

     

    Protoplanetáris kapcsolat

    Egy nemzetközi kutatócsoport fiatal csillagok körüli protoplanetáris korongok tömegét és akkréciós rátáját vizsgálta. A kettő között lévő kapcsolatnak a vizsgálata fontos eredményeket adhat a különböző csillagok evolúciós folyamatainak felderítésénél.

     

    Égből hullott kövek az Atacama-sivatagban

    A sátornak álcázott San Pedro-i meteoritmúzeum nem téveszti meg a gyakorlott csillagászt.

     

    Rádiótávcsövek a világ tetején

    A Chilében zajló csillagpulzációs konferencia résztvevőiként több magyar kutatónak lehetősége nyílt meglátogatni az 5000 méter magasan üzemelő ALMA rádiótávcső-hálózatot. Vagy legalábbis majdnem meglátogatni.

     

    Kis tömegű szupernóva indíthatta el a Naprendszer keletkezését

    A University of Minnesota kutatói új modellek, illetve meteoritokból származó minták alapján azt feltételezik, hogy a Naprendszer keletkezését egy kis tömegű szupernóva robbanása indíthatta be.

     

    Új csillagpopulációt azonosítottak a Tejútrendszer centruma körül

    Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja Mészáros Szabolcs (ELTE GAO) is, az APOGEE égboltfelmérés adatai alapján nitrogénben gazdag csillagok nagy elemszámú populációját azonosította a Galaxis centruma körül.

     

    Majdnem gömb alakú csillagot talált a Kepler

    A Kepler-űrtávcső adatai alapján egy kutatócsoport asztroszeizmológiai módszerekkel példa nélküli pontossággal határozta meg egy csillag lapultságát. Az ötezer fényévre lévő égitest a jelenleg ismert “legkerekebb” objektum.

     

    A Rosetta üstökösének magja jóval fiatalabb lehet, mint eddig gondoltuk

    Egy friss számítógépes szimuláció szerint a Rosetta űrszonda által közelről tanulmányozott 67P üstökös magja jóval fiatalabb lehet, mint azt eddig gondoltuk.

     

    Szuperhold: gigabutaság

    A “szuperhold” nem létező, mi több, felesleges csillagászati szakkifejezés lenne, ha létezne; de éppen ezért nem is létezik, nem használjuk a szak- és amatőrcsillagászatban. Ennek ellenére “természetesen” a média, a szenzációvadász, szerepelni vágyó ismeretterjesztők stb. csak azért is felidézik egyre-másra. bővebben

     
    • Magyarország megújul