• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum
       

      A hét képe

      A Messier 82

      A Nagy Medve csillagképben található az M82-es Szivar-galaxis, mintegy 12 millió fényévre van tőlünk. A galaxis magjához közel (vöröses színű tartomány) intenzív csillagkeletkezés zajlik, amit a közeli M81 galaxis gravitációs hatása okoz.

       
    • Tagokat toboroz a Magyar Csillagászati Egyesület

      Kedvezményes ifjúsági és családi tagsággal is várja a Magyar Csillagászati Egyesület a csillagászat és az űrkutatás iránt érdeklődőket. Csatlakozzon Ön is az ország legnagyobb csillagászati közösségéhez!

       

      Országos csillagászati verseny 2016/2017

      Az országos csillagászati versenyben részt vehetnek hazai és határon túli magyar ajkú, a 2016/2017. tanévben középiskolába járó diákok (főleg 9-12. osztályosok). Idén először a nevezés az egyes iskolákban történik, az érdeklődő tanulók fizikatanáruknál jelezzék részvételi szándékukat.

       

      Kozmikus hatások és kockázatok

      A stratégiai jelentőségű kutatóhelyek K+F kapacitásának erősítését célzó GINOP-2.3.2-15. pályázati kiíráson sikerrel szerepelt az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont (ELTE GAO MKK) által alkotott konzorcium.

       

      Az ötödik kölcsönhatás nyomára bukkanhattak egy magyar laborban?

      Amerikai elméleti fizikusok szerint az MTA debreceni Atommagkutató Intézetében egy radioaktív bomlási kísérlet során megfigyelt anomália a természet ötödik, egyelőre csak sejtett alapvető kölcsönhatásának a nyoma lehet.

       

      Mégis gyakori lehet az erős mágneses tér a csillagokban

      Egy nemzetközi kutatócsoport frissen publikált eredményei alapján sokkal több csillag rendelkezhet erős mágneses térrel, mint azt korábban gondoltuk. A felfedezés jelentősen befolyásolhatja a Napnál nagyobb tömegű csillagok fejlődéséről kialakult elméleteket.

       

      Csillagdinoszauruszok és a Naprendszer őstörténete

      A Nap születése előtt felrobbant szupernóvák nyomait fedezték fel magyarországi kutatók, meteoritokban rejtőző, különleges izotópok segítségével.

       

      Szupernóva, megrendelésre

      Tavaly egyetlen szupernóva négyszereződve tűnt fel az égbolton, és a jelek arra utaltak, hogy egy ötödik kép is felbukkanhat 2016-ig. Felbukkant.

       

      Kulin György csillagászati verseny és diákolimpiai felkészítő szakkörök

      2015/16-ban a 7. országos Kulin György csillagászati versenyen mérhetik össze tudásukat a csillagászat iránt érdeklődő általános és középiskolás diákok. Utóbbiak számára országszerte felkészítő szakkörök is indulnak. Cél a diákolimpia!

       

      Charon, Ceres, Csuri: hírek a Naprendszerből

      Az idei év a Naprendszer apró égitestjeiről szólt, s bár a szenzációs bejelentések alábbhagytak, a három apró égitestről folyamatosan érkeznek az újabb és újabb eredmények, látványos felvételek.

       

      Legfeljebb másfél milliárd éve alakult ki a Föld belső, szilárd vasmagja

      Egy új eredmény szerint a Földnek a mágneses tér létezésében meghatározó szerepet játszó szilárd vasmagja csak 1-1,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, lassabban, mint azt korábban gondolták.

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    Szirtfal leomlása okozott kitörést a Rosetta üstökösének felszínén

    A Rosetta-szonda üstökös felszínén egy leomló szirtfal porkitörést okozott és az omlás következtében az üstökösmag addig nem látott felszín alatti anyaga is megfigyelhetővé vált. A Nature Astronomy lapban megjelent publikáció magyar társszerzője Tóth Imre akadémiai csillagász.
     

    A korai univerzumban kevésbé uralta a galaxisokat a sötét anyag

    Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések szerint kb. 10 milliárd évvel ezelőtt, a galaxiskeletkezés csúcspontján a nagy csillagontó spirálisok korongjaiban a lokálisan jellemzőnél kevesebb sötét anyag volt.
     

    Kőzetbolygó a TRAPPIST-1 hóhatárán túl

    A Kepler-űrtávcső mérései alapján sikerült a TRAPPIST-1 rendszer hetedik bolygójának távolságát is meghatározni, amely a leghidegebb földméretű exobolygó lett, amit ismerünk.
     

    Új mesterséges hold első felvételei a Napról

    A GOES-16/GOES-R új amerikai időjárási és napmegfigyelő mesterséges hold elkészítette első felvételeit a Napról, ezzel pedig jelentősen kibővültek az űridőjárás kutatását lehetővé tevő közvetlen mérési adatok forrásai.
     

    Elveszett holdszondát találtak meg a NASA új radartechnikájával

    A NASA új radartechnikájával sikeresen detektáltak két Hold körül keringő űrszondát, a jelenleg is aktív LRO-t, és egy indiai egységet, amellyel még 2009-ben szakadt meg a kapcsolat.
     

    Ütköző galaxisokban gyakrabban esznek csillagot a fekete lyukak

    Angol kutatók egy kismintás felmérés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a galaxisok centrumát uraló szupernagy tömegű fekete lyukak kb. százszor gyakrabban szaggatnak szét csillagokat, mint azt eddig gondoltuk.
     

    Új távolságadatok rajzolhatják át a HRD legfelső részét

    A Gaia űrszonda mérései alapján a fényes kék változók prototípusának tekinthető AG Car távolsága csak harmada az eddig feltételezettnek, ez pedig megkérdőjelezheti a csillagtípussal kapcsolatos eddigi elképzeléseket is.
     

    Az ALMA a Napot új fényben mutatja meg

    A chilei Atacama sivatag magas-fennsíkján felállított ALMA milliméteres/szubmilliméteres teleszkóprendszer a Napról készített első megfigyelései központi csillagunk fotoszféráját és alsó légköri rétegét lenyűgöző részletességgel mutatják.
     

    A cefeidák titkos élete: röntgenben is pulzál a fényes változócsillag

    Dedikált űrtávcsöves program keretében fedezték fel, hogy a cefeidák prototípusa felfénylik a röntgentartományban minden alkalommal, amikor a csillag a legnagyobbra tágul.
     

    Ilyen bolygórendszert még senki sem látott

    Hét, Földhöz nagyon hasonló méretű égitest felfedezését jelentették be egyetlen csillag körül szerdán, a NASA sajtótájékoztatóján. A hét bolygó közül három a lakhatósági zónában kering, így folyékony víz is megmaradhat rajta.
     

    Mi történt a Nappal hétezer évvel ezelőtt?

    Nyugati szálkásfenyők évgyűrűinek szénizotópos vizsgálata alapján egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy i.e. 5480-ban a Nap aktivitása drámai módon eltért a normálisnak tekinthető működéstől.

     

    1,6 millió hideg objektum az égen

    Megjelent az eddigi legnagyobb, távoli-infravörös, valamint szubmilliméteres objektumok adatait tartalmazó csillagászati katalógus. A Herschel-űrtávcső SPIRE műszerének hivatalos katalógusa nemzetközi összefogásban készült, melyben a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársai kulcsszerepet játszottak.

     

    Harminc év elteltével is tartogat titkot az SN 1987A szupernóva

    1987. február 23-án tűnt fel a Nagy Magellán-felhőben a modern kor csillagászatának legfontosabb szupernóvája, amelynek maradványa még harminc év elteltével is titkok bőséges tárháza.

     

    Óriásokból származik a meteoritokban található csillagpor

    Az MTA CSFK CSI Maria Lugaro által vezetett Lendület-kutatócsoportjának eredménye szerint óriáscsillagokban jöttek létre annak a por- és gázfelhőnek egyes összetevői, amelyből a Naprendszer is kialakult.

     

    Az SDO napkutató szonda jelenti: fényes napkitörés a távoli ultraibolya tartományban

    Több hete nem vagy csak alig voltak napfoltok a Nap felénk forduló részén, de az utóbbi napokban több napfoltcsoport is előbukkant és egy látványos – bár nem nagy energiájú – napkitörést is megfigyelt a NASA SDO napmegfigyelő űrszondája.

     

    Metánkitörések melegíthették az ősi Marsot

    Sok jel utal arra, hogy az ősi Mars felszínén folyékony halmazállapotú víz létezhetett. Azonban a bolygó akkoriban túl hideg lehetett ehhez, ha csak valamilyen hatékony üvegházhatású gáz nem melegítette a légkörét.

     

    SETI Klub honlap az interneten!

    A portál célja a magyar olvasóközönség hiteles tájékoztatása minden olyan tudományos kezdeményezésről, eredményről, cikkről, könyvről és rendezvényről, ami a SETI területén figyelmet érdemel.

     

    Idősebb lehet a Hold, mint azt eddig gondoltuk

    Az Apollo-14 küldetés által a Földre hozott kőzetminták alapos elemzése szerint a Hold legalább 40, de akár 140 millió évvel korábban alakulhatott ki, mint ahogyan azt eddig feltételeztük.

     

    A holdja védi a Pluto légkörét a napszéltől

    Egy új tanulmány szerint legnagyobb holdjának a hatása jelentősen csökkenti a Pluto légkörének napszél miatti “párolgását”, amikor a Charon keringése során éppen a Nap és a törpebolygó közé kerül.

     

    Lucy és Psyche közelről fürkészi majd a kisbolygókat

    Elfogadták a NASA két kisbolygókutató űrszondás programját: a Lucy több Jupiter-trójai kisbolygót fog közelről tanulmányozni, a Psyche pedig a kisbolygók főövében keringő (16) Psyche aszteroida körül fog pályára állni.

     

    Bolygó által okozott “szívdobbanások” a HAT-P-2 jelű csillagon

    Egy amerikai kutatócsoport a Spitzer-űrtávcső adatait felhasználva kimutatta, hogy a HAT-P-2b jelű, magyar felfedezésű bolygó olyan változásokat okoz a csillagán, amit eddig csak kettős csillagrendszereknél láttunk.

     

    Egy lencsegalaxis szerkezete és kialakulása

    Egy közel 300 millió fényévre található lentikuláris galaxis belső mozgásviszonyait és csillagpopulációit részletesen megvizsgálva érdekes következtetésekre juthatunk a szerkezetét létrehozó folyamatokkal kapcsolatban.

     

    Négy éve történt a cseljabinszki meteorrobbanás

    2013. február 15-én a kora reggeli órákban a Napnál is fényesebb test száguldott át Cseljabinszk fölött, majd nagy magasságban szétrobbant. A lökéshullám rengeteg könnyebb sérülést okozott, a későbbiekben pedig rengeteg kisebb-nagyobb meteoritdarabot gyűjtöttek össze a környéken.

     

    Sötét energia nélkül is megérthető az Univerzum gyorsuló tágulása

    Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket, melyek szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az Univerzum gyorsuló tágulását.

     

    70 éve hullott a Szihote-Aliny vasmeteorit

    Hetven évvel ezelőtt, 1947. február 12-én a Napnál is fényesebb tűzgömb robbant fel a Szovjetunió távol-keleti területén található Szihote-Aliny-hegységben. A robbanást a XX. század egyik legjelentősebb meteorithullása követte. bővebben

     

    Magyar felfedezésű kisbolygó halad el a Föld közelében

    A január 19-én Piszkéstetőről felfedezett 2017 BW jelű, stadion méretű égitest a Hold távolságának ötszörösére közelíti meg bolygónkat február 17-én, viszonylag nagy fényessége miatt felkészültebb műkedvelő csillagászok számára is megfigyelhető lesz.

     

    Egy csereprogram képei

    2016 végén zárult az az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium által vezetett magyar-francia közös kutatási program, amelyben a résztvevő kutatók az exobolygók körüli holdak létrejöttét, stabilitását és detektálhatóságát vizsgálták.

     

    Bolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyuk

    Néhány ezer évente egy-egy csillag végzetesen közel kerül a Tejútrendszer centrumát uraló szupernagy tömegű fekete lyukhoz, amely széttépi, maradványait pedig szerte a Galaxisba, vagy azon is túlra szórja.

     

    Bronzba öntötték a Gothard Obszervatóriumot!

    Az elmúlt év záróakkordjaként Szombathelyen “szobrot kapott” a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium!

     

    Miért nem fedeztünk fel még exoholdakat?

    Az exobolygók holdjainak lehetséges detektálásáról már 1999-ben napvilágot látott egy azóta sokat idézett cikk. 2006-ban magyar kutatók is bekapcsolódtak a munkába, azóta pedig még több műhely dolgozik a problémán.

     
    • Magyarország megújul