Földünk felszínét két jól elkülöníthető egységre oszthatjuk, a hatalmas óceáni medencékre, és az ebből hirtelen kiemelkedő kontinensekre, amelyekhez a jelenleg víz alatt álló selfterületek is hozzá tartoznak. A Föld kialakulása után az összeállási folyamat és a radioaktív anyagok keltette hő miatt megolvadt, belseje differenciálódott, vagyis a nehezebb elemek a mélybe süllyedtek. 3500 km sugarú magjában főként fémek, az ezt körülvevő köpenyben inkább szilikátok vannak, akárcsak a felső, átlagosan 30-35 km vastag kéregben. Átlagos felszíni hőmérséklete +15 °C, poláris tartományait jégsapka borítja, ami a Föld életének egészét figyelembe véve ritka jelenség. Alakja nem gömb, hanem forgási ellipszoid, ugyanis a forgás miatt egyenlítője kidudorodik. Az egyenlítői sugár 21,5 km-rel hosszabb, mint a poláris, ám a geofizikai mérések szerint alakja még a forgási ellipszoidtól is eltér egy kicsit. A déli saroknál picit behorpad, az északinál kicsúcsosodik, ám a maximális eltérés alig 25 méter. A déli mérsékelt területek pár méterrel magasabban, az északiak pár méterrel alacsonyabban vannak az átlagosnál. Ez a körte szerű forma a geoid.
MISSING SRC IMAGE!!!!
A Föld az Apollo űrhajó felvételén
A Föld "igazi" alakja – a geoid
A kontinensekkel és óceáni medencékkel tagolt földfelszín
Földünk légkörének összetétele jelentősen különbözik két szomszédunk légkörétől
Bolygónknak méretéhez képest rendkívül vékony, 78%-ban nitrogénből és 21%-ban oxigénből álló légköre van. A többi föld típusú bolygóhoz képest a Föld viszonylag erős mágneses térrel rendelkezik, amelynek elsődleges forrása a Föld belsejében keresendő. A globális mágneses tér mellett jelen vannak helyi hatások, amelyek a kéregben lévő mágneses anyagokra vezethetők vissza, és bizonyos területeken sajátos viszonyokat hoznak létre. A globális mágneses tér bipoláris jellegű, a mező erőssége és irányultsága is igen változó. A mágneses mező tengelye nem párhuzamos a forgástengellyel, kb. 11,5 fokos szöget zár be vele, ám a felszínen található két mágneses sarkpontot összekötve nem haladunk át a Föld geometriai középpontján.
A Föld légköre – mint alma héján a viasz
A Föld mágneses terének szerkezete
A Föld 23 óra 56 perc 4,3 másodperc alatt tesz meg egy fordulatot a tengelye körül, ám mivel ezalatt a Nap körül is kering, a Nap két delelése között pontosan 24 óra telik el. A forgási sebesség a Hold által okozott dagálysúrlódás miatt százévente 2 ezred másodperccel hosszabbodik, miközben a Hold évente 4 cm-rel távolabb kerül bolygónktól. A forgástengely iránya jelenleg a Sarkcsillag közelébe mutat, ám ez az irány lassan változik. A tengely a pörgettyűhöz hasonlatosan körbeforog egy kúppaláston,ennek a precessziós mozgásnak a periódusa 26 ezer év. A jelenséget már bő 2000 éve Hipparkhosz fedezte fel.
Földünk valójában két tengely körül forog, ám az egyik körül 26 ezer évig tart egy fordulat
A csillagok látszólagos útja egünkön az északi égi pólus irányában
