• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    02 – Földközeli kisbolygók







    A kisbolygók kutatása ma a csillagászat egyik legnépszerűbb területe, ám ez nem valami mély tudományos probléma megoldására irányul, hanem civilizációnk megvédésére. A főöv réseiből kiszóródó kisbolygók ugyanis olyan pályára állhatnak, amely keresztezi Földünk pályáját, és egy esetleges becsapódás katasztrófális következményekkel járhat. A veszélyes kisbolygó-becsapódások nagyon ritka események, ám a földtörténet során időről időre átformálták bolygónk élővilágát. Valószínűleg egy ilyen becsapódás okozta az óriáshüllők, a dinoszauruszok nagy részének vesztét 65 millió évvel ezelőtt. Mivel a kisbolygók pályája a bolygók gravitációs hatása miatt megváltozik, nem csak azokat az égitesteket kell figyelni, amelyek manapság keresztezik a földpályát, hanem a bolygónkat 40-50 millió km-re megközelítő égitesteket is. Ezek alapján a csillagászok három csoportba sorolták a földközeli kisbolygókat. Az Amor-család tagjai nem kerülnek a Földnél közelebb a Naphoz, ám 1,3 Cs.E.-nél jobban megközelítik csillagunkat, így a jövőben veszélyessé válhatnak Az Apollo-család tagjai a Földnél jobban megközelítik a Napot, így pályájuk keresztezheti a földpályát, ám keringési idejük 1 évnél hosszabb. Az Aten-család tagjai szintén közelebb kerülnek központi csillagunkhoz, mint mi, ám keringési idejük 1 évnél rövidebb. Ez azt jelenti, hogy útjuk nagyobb része a földpályán belül vezet.


    A földközeli kisbolygók három csoportja: Amor, Apollo, Aten


    Az 1950 DA jelű kisbolygó egyike a Földet megközelítő égitesteknek

    Az eddig megismert földközeli kisbolygók közt 40 km-es gigászok és 5-6 méteres sziklácskák is vannak. Szerencsére a két legnagyobb a keringése során nem keresztezi a földpályát. A vizsgálatok szerint kb. 1000 olyan földközeli kisbolygó lehet, amelynek átmérője meghaladja az 1 km-t. A csillagászok 2004 közepén ezen égitestek 70%-át már ismerték, és terveik szerint az évtized végére ez az arány már 95% lesz. Következő lépésként a 200 méternél nagyobb égitestek felfedezését tűzték célul, ám ezekből már sok tízezer létezik, így a munka java még hátra van. A kisbolygók veszélyességének megállapítására több módszert is kidolgoztak, melyek közül a 11 fokozatú torinói skála a legismertebb. A 0 értéknél található égitestek teljesen veszélytelenek, és jelenleg valamennyi ismert kisbolygó ebben a státuszban van.


    A torinói skála értékeinek szöveges magyarázata


    A második legnagyobb földközeli kisbolygó, a 33 km hosszú Eros a NEAR-Shoemaker űrszonda felvételén. Szerencsére 23 millió km-nél nem kerülhet közelebb


    A Toutatis, az egyik legveszélyesebb földközeli kisbolygó – a radarképek tanúsága szerint – két részből áll.

    Ez a bejegyzés A Naprendszer apró égitestjei kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul